„Mindenkinek veleszületett joga tudni, tanulni. Ennél fogva, ezzel az eseménnyel szeretnénk tudni és tudatni. Tudni azt, hogy az oktatás, aminek részesei vagyunk korántsem modern, és tudatni azt, hogy nekünk ebből elegünk van”
- így van összefoglalva a Facebook-esemény ismertetőjében a demonstráció lényege, de ezen kívül például azt is kifejtik, hogy „nem akarunk agyonhajszolt zombik lenni”.
Megkerestük kérdéseinkkel a Független Diákparlamentet, a tüntetés egyik szervezőjével, Gyetvai Viktorral volt lehetőségünk beszélgetni.
Kiderült, hogy a kezdeményezés nem a diákparlamenttől indult, hanem alulról szerveződött. Ősszel ellepték a Facebookot olyan diákok bejegyezései, akik elégedetlenek az oktatási rendszerrel, ebből aztán közös létrejött egy esemény, majd felkérték a Független Diákparlamentet a szervezésre. Mi indította az egészet?
„Nincsenek motiválva a tanulásra”
- mondja Gyetvai.
Bővebben kifejtve: túl sok lexikális tudást várnak el a diákoktól és túl kevés a döntéshozásra, a kreativitásra, az önálló életre való oktatás. Nem azt mondják, hogy dobjuk ki a lexikonokat, hagyjuk a múltat, csak próbáljuk meg jobban eltalálni az arányokat. A mostani túlrészletezés helyett inkább lényegre törő módon tanulnának, úgy, hogy közben a modern világ összefüggéseit is megértsék.
„Ha ez nincs meg, nem leszünk naprakészek, nem tanulunk meg önállóan élni, saját értékrend és értékelés útján döntést hozni és nem lesz szabad az elménk.”
Mások vagyunk
Az eseménynek ez is egy fontos üzenete: mindenki más, nem kell ugyanúgy viszonyulni a világhoz, ezért nem jó, ha az oktatás sablonembereket farag a diákokból, kreatív, önálló elmék helyett. Gyetvai példaként a finn oktatási rendszert hozza, ahol nem is az oktatás, hanem a közösségépítés a lényeg, kreativitást fejlesztenek és gondolkodást, de ezt a lexikális tudással oktatási szakértők hangolták össze, míg Magyarországon önálló oktatási minisztérium sincs. Máshol valahogy megértették, hogy az ország jövőjét az oktatás jelenti, itt nem, vagy nem akarják, vagy tökéletesen értik, de nincs szükség gondolkodó emberekre.
De most lesz új Nemzeti alaptanterv…
aminek kapcsán Csépe Valéria, a munkálatok koordinátora meg is ígérte, hogy lecsökkentik a tananyag mennyiségét, modernebb lesz az oktatás, Jókai Mór helyett Harry Potter lesz, figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, modernizáció, idegennyelv-oktatás reform, szóval minden, amire szükség lenne.
„Egyetértünk az új NAT kapcsán megfogalmazott elvekkel, de az olvasható tervekben nincs jelentős koncepcióváltás”
- mondja erre Gyetvai.
A modernizáció problémáját egy mondattal összefoglalta:
„Hiába viszik be az okoseszközöket a tantermekbe, ha ugyanazt tanítják rajtuk, amit most.”
A radikális változás tehát csak ígéretnek tűnik, azt viszont üdvözlik, hogy ingyenessé vált az első nyelvvizsga, de a nyelvoktatás problémái nem oldódtak meg ezzel. 2020-ra a felsőoktatásba való bekerülés feltételei közé emelik a nyelvvizsgát, de sem a körülmények, sem a színvonal nem teszi lehetővé, hogy a középiskolások tömegével tegyék le ezt, Gyetvai szerint a terv csak növeli a társadalmi feszültséget.
Rárepülnek a pártok?
Hivatalosan egyik sem. Dúró Dórával, a Jobbik országgyűlési képviselőjével néhány napja csináltunk interjút, abban így fogalmazott:
„Tervezem, hogy elmegyek a tüntetésre, de semmiféle pártpolitikai célom nincs ezzel. Ugyanakkor magánemberként szeretném kinyilvánítani, hogy támogatom ezeket a diákokat és egyetértek azokkal a célokkal, amiket megfogalmaztak, bár ehhez nem kellene az iskolából hiányozni.”
A demonstráció ugyan délután lesz, de a délelőtti program szerint a diákok nem mennek iskolába, hanem beszélgetős fórumokat tartanak az oktatásról. Ha a szülők igazolják a hiányzást, természetesen semmilyen retorzió nem érheti a diákokat. Ha igazolatlanul hiányoznak, akkor nyilván az iskola szabályzata szerint lesz következmény.
A tüntetéssel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük a Fidelitast, a Societast, a Jobbik Ifjúsági Tagozatot, az LMP-t, a DK-t, a Momentumot és a KDNP ifjúsági szervezetét is.
Három reakciót kaptunk, a többi választ is közöljük, ha azok megérkeztek. A Jobbik IT támogatja az eseményt, örülnek annak, hogy a diákok kiállnak az érdekeikért, de tiszteletben tartják a pártfüggetlen szervezést, ezért tagjaik csak magánemberként jelennek meg a demonstráción.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), a KDNP ifjúsági szervezete tiszteletben tartja mindenki véleményét, tüntetni állampolgári jog. Kulcskérdésnek tartják az oktatást és szerintük mindenki véleménye számít, a diákoké, tanároké, szakembereké és a szülőké is.
Úgy látják, hogy az elmúlt években a korábbiakhoz képest kedvezőbbek a tendenciák, rengeteg pénz érkezik az oktatásba hazai és uniós forrásokból is, ennek pozitív eredményeiben a fiataloknak, diákoknak, szülőknek és tanároknak is nagy szerepük van.
Az IKSZ nem vesz részt a pénteki eseményen.
A Momentum a Jobbikhoz hasonlóan támogatja a kezdeményezést és civilként részt vesznek az eseményen. Szerintük nyitottnak kell lenni a fiatalok véleményére, az elzárkózás hibás politikai és szakmai döntésekhez vezethet, fontosnak tartják a párbeszédet.
Pártoktól függetlenül
Arra a kérdésünkre, hogy akkor ez egy kormányellenes tüntetés-e, határozott nem a válasza. Gyetvai kihangsúlyozta, hogy
„az oktatás ügye nem lehet kampánytéma, konszenzus kell”
- ahogy például Finnországban is történt.
Azt is elmondta, hogy ők nem kormányellenesek, viszont a kormány diákellenes, ha nem hallgatja meg őket, márpedig eddig nem nagyon történt ilyen. Ígéretet kaptak korábban, de végül az volt a válasz, hogy alulról szerveződő civil kezdeményezéssel nem egyeztetnek. Gyakorlatilag csak azokat a szerveket vonják be a döntéshozatalba, amiket a kormány hozott létre, vagy van valami közük a kormányhoz.
„Pedig nem náluk van a tudás monopóliuma”
- mondja erre Gyetvai Viktor.
(fotó: Béli Balázs / Alfahír)