Szijjártó Péter Széles Gábor lapjában, a Magyar Hírlapban próbálta megmagyarázni, hogy ők tulajdonképpen nem is hazudták végig az elmúlt három esztendőt, de igazából az egyik legjelentősebb logikai bukfenc előtt már elhasalt a külügyér, azonkívül megismételte Orbán Viktor korábbi hazugságát is.
A külügyminiszter azt mondta, a befogadott menekültnek "a veszély elmúlta után haza kell térnie", ezzel szemben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján a következő áll:
„Mi történik, ha a hatóság döntésében menekültként vagy oltalmazottként ismeri el a menedékkérőt?
Ebben az esetben a külföldi menekültként vagy oltalmazottként a jogszabályban meghatározott korlátozásokat kivéve a magyar állampolgárokkal azonos jogokat fog élvezni.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal számos támogatást és segítséget nyújt a menekült, illetve oltalmazott státuszt megszerző személyeknek, annak érdekében, hogy az elismert személy minél hamarabb beilleszkedhessen a magyar társadalomba.”
Akkor a bukfencről; az interjú rögtön ezzel a felütéssel kezdődik:
"A magyar kormány régóta arról beszél, hogy azok, akik több biztonságos országon átkeltek, nem számítanak menekültnek. A Genfi Egyezmény alapján mégis fogadott be Magyarország menekülteket, eszerint a gyakorlatban mégsem érvényesül ez az álláspont?"
Meg is lepődtem.
De korai volt az öröm, mert a kérdésre nem jött válasz, és többé nem vetődött fel. Ez azért fontos, mert Orbán Viktorék (korábbi?) állásponta szerint, aki tovább ment egy biztonságos országból, az nem lehet menekült, csak gazdasági migráns. De ezek szerint mégsem.
És akkor a játékkérdés:
a fent már hivatkozott kérdésre adott válaszában Szijjártó Péter négyszer mondja ki, hogy Genfi Egyezmény.
Ez pont néggyel több, mint január 11-ét megelőzően.