Fotó: Bezerédi Tamás/Alfahir.hu
2018. 02. 04. 12:09

Még az oktatás sem lehet olyan fontos, hogy vitázzon róla a Fidesz

Pedagóguspolitika és Társadalmi egyeztetési folyamatok címmel rendezett konferenciát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Az érdekvédelmi egyesület konferenciasorozatának záró eseményén öt ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Jobbik vett részt. Az eddigi "hagyományokhoz" híven, a Fidesz ezúttal is távol maradt az eseménytől, de nem képviselte magát az MSZP és az épp zajló kongresszusa miatt az LMP sem. Így természetesen a valódi vita is elmaradt, lévén az itt megfogalmazott kritikák túlnyomó többsége kormánykritika, a Fidesz által felállított rendszer bírálata: a túlközpontosítás, a KLIK, a tanárokat sújtó adminisztratív terhek és természetesen a bérkérdés.

A mai rendszer ostoba

A Demokratikus Koalíciót képviselő Arató Gergely szerint a legfontosabb kérdés az, hogy eldöntsük: mi a pedagógus szerepe az iskolában. Érdemes azon gondolkozni, hogyan képes igazodni a szakma a változó feltételekhez, hogyan lehet olyan szabályozást létrehozni, ahol a pedagógus már nemcsak forrása az ismereteknek, hanem a diák segítője, aki rávezeti a diákot a tudásra. Szerintük olyan pedagógus politikára van szükség, amely rugalmasabb, feloldja a pedagógusok feladatait, sokkal kevésbé koncentrál a frontális órára, és megnyitja az egyéni pedagógiai feladatok előtt az utat. Szerintük a mai rendszer ostoba, nem hatékony és rendkívül sok többlet terhet jelent. Ezért a minősítési rendszernek jelenlegi formájában semmi értelme, hozzáadott értéke nincs.

A bérrendszerről szólva Arató kiemelte: a Fidesz szörnyű életpályamodellje szétszakította a közszférát, az életpályamodell vesztesei a bölcsődei és szociális dolgozók. Új közszolgálati bérrendszer kell, hosszútávúnak, kiszámíthatónak, és egységesnek kell lennie. Arató szerint a gazdasági növekedés többletéből és a fölösleges kiadásokból négy év alatt akár 600 milliárd forintot lehet az oktatási rendszerbe juttatni. Szerintük ebből évi 10 százalékos béremelést lehet elérni.

Jobbik: felszabadítjuk a tanárokat!

Brenner Koloman, a Jobbik oktatáspolitikusa kiemelte: tarthatatlan, hogy ma egy kezdő, főiskolát végzett pályakezdő bére 2200 forinttal haladja meg a garantált bérminimumot, vagyis nem érik el a diplomás minimálbért. Emlékeztetett: a kormány elválasztotta a minimálbértől a pedagógusok fizetését, így annak elveszett az értékállósága, a tanárok bére négy év alatt a minimálbér 1,9 szereséről 1,4 szeresére csökkent. A Jobbik programjában igen hangsúlyos szerepet kap a bérrendezést, mint Brenner elmondta, a Jobbik és maga Vona Gábor is kiemelt nemzetgazdasági ágazatként tekint az oktatásra, ezért a Jobbik-kormány a diplomás átlagbérhez igazítja a tanárok fizetését. Emlékeztetett: ma a legjobb, legtehetségesebb diákok közül mindössze három százalék választja a tanári pályát. Ezért is nagyon fontos a Jobbik szerint a pedagóguspálya tekintélyének visszaadása. Mint mondta: a tanár tekintélyét visszaadják és felszabadítják őket. Ezért a Jobbik a pedagógusokat sújtó adminisztratív terheket radikálisan csökkentené, a pedagógusok munkáját segítő tanfelügyeleti rendszert állítana fel, amihez szervesen kapcsolódna a tanári továbbképzés. Nemcsak óraszám-csökkentésben gondolkodik a Jobbik, hanem egy feladatalapú, rugalmas rendszerben. Kiemelte: a digitalizáció, a nyelvoktatás, az informatika és az általános gazdasági-pénzügyi ismeretek hangsúlyos szerepe elengedhetetlen, ezért ezekre egy Jobbik-kormány kiemelt figyelmet fordít majd.

A szakképzés kapcsán Brenner kiemelte: fontos a cégek bevonása a felnőtt- és nem iskolai rendszerű képzésekbe. Ma két és fél millió inaktív ember van az országban, velük a magyar államnak kutya kötelessége foglalkozni. Kérdésre válaszolva, a tanárok értékelési rendszerében természetesen helyet kell kapnia a diákság véleményének, de azért ez kétélű fegyver. Ehhez módszertant kell kidolgozni, ahol a diákok értékelése nem egyfajta dacként vagy büntetésként jelenik meg.

A kezdőbéreket nagyobb arányban kell növelni

Dukán András Ferenc, a Momentum képviselője szerint az egyéni tanulási igényekhez kell igazítani az oktatási rendszert, egyéni értékelés, differenciálás és digitalizáció kell. A párt oktatási elképzelése szerint a módszertani szabadságok révén nagyobb szabadságot kapnának a tanárok. Modernizálnák tanárképzést, nagyobb hangsúlyt kapna a konfliktuskezelés és hatékony tanári továbbképzést valósítanának meg. A párt a béreknél fontosabbnak tartja az óraszámok kérdését, mint mondta: heti 20 órában kell maximalizálni az oktatást, amihez természetesen a bértábla egységes emelése is kell.

A Momentum elképzelése szerint a kezdőbéreket nagyobb arányban kell növelni, hiszen egy pályakezdő bére a bérminimum közelében jár. Emellett a hátrányos helyzetű diákokat magas minőségében tanítóknak bérpótlékot adnának, és csökkentenék a tanárokat sújtó adminisztrációt is. Szerintük pedagógus-értékelés helyett egész intézményeket érintő elemzések kellenek, ahol az intézményvezetőnek kell lehetőséget adni, hogy egyénileg értékelje a kollégáit. A Momentum szerint a szakképzést át kell alakítani, lehetőséget kell adni, hogy az egyetemek és cégek is indíthassanak képzéseket. A párt bevonná a diákokat a tanárok értékelésébe, a büntető jelleg kizárásával.

Liberálisok: alkotói szabadságot a tanárnak!

A Magyar Liberális Pártot képviselő Bősz Anett szerint ma megalázó tanárnak lenni, a rendszer nélkülözi az intézményi autonómiát, miközben egy olyan mamutszervezet (KLIK) riogatja a tanárokat, amely nem alkalmas a helyi problémák orvoslására. A párt ezért a fiatal kollégák motivációjára európai uniós forrásokból havi 500 eurós ösztöndíj-programot indítana a pályakezdő tanárok segítésére, egy mentorrendszer révén az idősebb és fiatalabb kollégák összekapcsolnák, a tanári kiégés megakadályozására rendszeres alkotói szabadságot vezetnének be. Húsz óránál többet nem lehetne tanítani, emellett az idősebb tanároknak egyre kevesebb órát kellene tanítaniuk, hogy elég kapacitásuk legyen a koordinációra és mentorprogramra. Felkészítenék a diákokat arra is, hogy értékeljék a tanáraikat. Emellett a jelentős bérfejlesztés sem maradhat ki a programjukból: ehhez feltétel, hogy a GPD hat százalékát fordítsa az ország az oktatásra.

Együtt: Vállalják fel a tanárok és a diákok a véleményüket!

Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa szerint olyan oktatási rendszer kell, amely biztosítja a pedagógusok számára az optimális és nyugodt körülményeket. Mint mondta: ma nincsenek autonóm döntési helyzetben az intézményvezetők, a pedagógus nem tud a helyi igényekre saját rendszert kidolgozni.

Kiemelte: az Együtt szerint meg kell erősíteni az érdekvédelmi szervezeteket, a tanárokat partnernek kell tekinteni, hogy szabadon elmondhassák a szakmai véleményüket, elvégre a gyerekeknek is azt tanítjuk, hogy vállalják fel a véleményüket. Ha a tanároknak nem szabad, akkor a diákok sem jó példát látnak majd. Az Együtt szintén a GDP hat százalékára emelné az oktatásra költött összeget, ez szerintük mintegy 500 milliárdos pluszt jelentene.

Az ellenzék szerint gyökeresen át kell alakítani az oktatást

A Civil Közoktatási Platform elsősorban az esélyegyenlőtlenség felszámolására várt javaslatokat az ellenzékiektől. A többség visszaállítaná a 18 éves tankötelezettségi korhatárt és fontolóra vennék a nyolc osztályos gimnáziumi képzés megszüntetését, mert az automatikusan szelektálja a tanulókat - olvasható a Hír TV beszámolójában. A Jobbik bírálatot fogalmazott meg az iskolák államosításáról is.

Társadalmi egyeztetések

A pedagóguspolitika mellett az ellenzéki pártokat a társadalmi egyeztetések fontosságáról is kérdezték. Ez természetesen nem valamiféle nemzeti konzultációt jelent, hanem azt, hogy egy adott kormány mennyire engedi be a szakmát és a közvéleményt, különösen a szülőket, diákokat a döntés-előkészítésbe és magába a döntésekbe. Lesz-e oktatási minisztérium? Kell-e közoktatás-politikai tanács? Kiknek a részvételével? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ a pártok.

Momentum: összpárti fórumot!

A Momentum szerint a legfontosabb a közös nemzeti minimum, ezért összpárti fórum kell, ahol közös nevezőt kell találni. Dukán András az eddigi oktatási rendszerről szólva azt mondta: ma egy kormányváltás oktatáspolitika-változást is jelent, ezt meg kell haladni. A párt felállítaná az oktatási minisztériumot, emellett a szakmai döntésekbe minden esetben bevonná az oktatási szakmát. Emellett valós társadalmi párbeszédet sürgetett, diákok, szülők, pedagógusok részvételével.

Bősz Anett, szerint nagyon fontos alap az oktatási minimum, hiszen az ezt kidolgozó pártok már elkezdtek valamit a konszenzuskereséssel.

A liberálisok politikusa szerint az oktatási minimum jó alap lehet egy vitaanyaghoz. Bírálta a Fidesz-kormányt, szerinte a mostani rendszerben a Fidesz a saját barátait hívja "egyeztetni", ami természetesen semmilyen valós vitát nem jelenthet.

Együtt: nincsenek kutatások

Az Együtt oktatáspolitikusa szerint a döntés-előkészítést mindig meg kell, hogy előzze kutatás, miközben ez Magyarországon kezd eltűnni. Emellett a döntések előkészítésébe be kell vonni a társadalmat és a szakmát, ezekbe a vitákba pedig meg kell hívni mindenkit, aki értelmezhető az oktatási térben. Lehetőleg minél szélesebb konszenzusra kell jutni - még ha nem is lehet teljesen elérni azt - ami garancia lehet arra, hogy egy kicsit mindenki magáénak érezhesse a rendszert.

Arató Gergely szerint a társadalmi egyeztetés egyik alapja, hogy az iskolák demokratikusan működjenek. A DK közoktatás-politikai tanács létrehozását javasolja, ami a diákokat, tanárokat, szülőket és szakszervezeteket tömörít. Ez a tanács valódi jogkörökkel rendelkeznek, saját szakértői háttérrel, amelynek szakvéleményét a politikai döntéshozók is megkapják kötelező módon.

Jobbik: az oktatás modernizálását követően hagyják békén a szakmát!

Brenner Koloman, a Jobbik szakpolitikusa szerint az ágazat átfogó modernizációja és átalakítására csak azután kerülhet sor, ha annak a társadalmi támogatásával már rendelkezünk, a komoly változásokra csak akkor van esély, ha előtte széles körű, az összes ágazati szereplő bevonásával sikerül közös nevezőkre jutni. Ezután viszont a képviseleti demokráciában a képviselőknek és kormánynak kell döntést hoznia az egyeztetések alapján. Ha ez megtörtént, akkor békén kell hagyni az ágazatot évekre. Brenner Koloman megerősítette: a Jobbik-kormány önálló oktatási minisztériumot hoz létre, rendszeres lesz a Diákparlament, az oktatási miniszter kötelező részvételével.

Kiemelte, a Nemzeti Pedagóguskar fontos, de kötelező belépés helyett önkéntes lesz. Szerinte a szakszervezetek az érdekvédelem mellett nagyon sok szakmai kérdéssel is foglalkoznak, ezt pozitívan is értékeli, de fontos, hogy a szakszervezeteknek sokkal jobban tudjanak koncentrálni az érdekvédelemre. Önálló oktatási minisztérium mellé önálló szakmai tanács felállítását akarja a Jobbik, amiben szülők, diákok, tanárok részvételével zajlik a szakmai vita, ami után dönthet a minisztérium.

A Jobbik képviselőjelöltje szerint folyamatosan monitorozni kell az oktatási rendszer működését, rugalmasan kell a felvetett problémákat orvosolni. Bár a hibák javítását a szakmára kell bízni, a végső döntést egy képviseleti demokráciában a képviselőket és kormánynak kell meghoznia, azoknak, akiket aztán el is lehet számoltatni.

Vona Gábor: a versenyképes társadalom alapja a modern oktatás

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta, jelenleg a hazai oktatásban mindenki rosszul érzi magát,"nemcsak a pedagógusok vannak az utcán, hanem már a gyerekek is"- idézte fel az elmúlt időszak tüntetéseit Vona Gábor, aki szerint minderre az a kormánynak a válasza, hogy házkutatást tart egy 16 éves lakásán. "Hová tartunk?" - értetlenkedett.