Fotó: Béli Balázs/Alfahir.hu
2018. 02. 05. 17:43

Sötétségbe burkolózva: még egyes afrikai országokban is átláthatóbb a költségvetés, mint nálunk

A költségvetési rendszer átláthatósága tekintetében Magyarország nemcsak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, de még a Kelet-Európa – Közép-Ázsia régióban is - olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb kutatásából. 

A tanulmány szerint hazánk az elérhető 100 pontból 46 pontot ért el, ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre elég. A 2015. évi 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben régiónkban az átlag inkább emelkedett. A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad. 

A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza.

A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.

Fekete-afrikai országok előznek

Az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak, köztük öt fekete-afrikai országnak a példája, akik már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen. Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre. 

Az International Budget Partnership nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét.

A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is.

Olyannyira, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a jelentéshez 57 észrevételt tett, az IBP azokat nyolc esetben befogadta, amely a magyar kormány számára többek között azt tanácsolja a kormánynak, hogy hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, pótolja a hiányzó dokumentumokat, végül bővítse azok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet kaphasson a társadalom a közpénzek helyzetéről.

Biztosan meg fogják fogadni a tanácsot.