Polgármester, megyei képviselő és miniszteri biztos - törvénytelenül dönthetett tízmilliárdokról Lázár embere

Összeférhetetlen lehet Lázár János Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pénzosztójának pozícióhalmozása. 

Február elején az Index számolt be róla: a fideszes Csiba Gábor 2017 áprilisa óta a Belügyminisztérium miniszteri biztosa, ő felelős a büntetés-végrehajtási egészségügyi központ kialakításáért és felügyeletéért.

Csiba ezzel párhuzamosan a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés tagja is, a hatályos önkormányzati törvény szerint párhuzamosan nem végezhető.

Az Index mind Csibát, mind a Borsod megyei közgyűlés főjegyzőjét megkereste, ám egyiküknek sem volt tudomása az összeférhetetlenségről, utóbbi megígérte, megvizsgálják majd az ügyet.

Kísértetiesen hasonló a helyzet a szintén fideszes Lipők Sándor esetében is. A politikus korábban országgyűlési képviselő volt, 2000 óta Kemecse polgármestere, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés tagja.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a megyei fejlesztési projektek megvalósításának támogatása céljából megyénként egy-egy miniszteri biztost nevezett ki 2015-ben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fejlesztési biztos Lipők Sándor lett. Megbízatását legutóbb 2017 végén hosszabbították meg: eszerint a miniszteri biztosi feladatot 2017. december 1. napjától 2018. május 31-ig is ő látja el.

Feleségverős balhé után zuglói csalásgyanú

Lipőkről 2003-ban terjedt el a sajtóban, hogy brutálisan megverte a feleségét. Ekkor többen a lemondását követelték, ám ő maradt a polgármesteri székben, 2010-től 2014-ig országgyűlési képviselő is volt.

 Vádolták jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével is, ám 2007-ben a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette. Jó kapcsolatot ápol Papcsák Ferenccel, Zugló volt fideszes polgármesterével. 2014-ben ő volt Papcsák kampányfőnöke, ekkor választási csalás gyanújába keveredett: a pletykák szerint 700 közmunkást regisztráltak át Kemecséről Zuglóba, de ezt nem sikerült bizonyítani. Kemecse lakossága a választások előtt papíron jelentősen csökkent, Zuglóé megnőtt - az ügy pedig elsikkadt.

Az uniós forrásokból már Lipők miniszteri biztosi kinevezését megelőzően is bőven jutott az általa vezetett Kemecsének: a hvg.hu 2015-ös riportja szerint már ekkor épült a börtön, tervben volt egy tanuszoda felépítése, amit nemsokára át is adnak, felújították a bölcsődét és több közteret, új füvet kapott a focipálya, 768 millió jutott útfelújításra, korszerűsítették a szennyvíztelepet.

Lipők miniszteri biztosként részt vesz a TOP-os pályázatok elbírásásában, így jelentős összeg fölött diszponál: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen  89,3 milliárd forintot költhet el az uniós forrásokból, egy tavaly szeptemberi hír szerint a forrásoknak akkorra már a kétharmadát elnyerték a pályázók.

(Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese nemrégiben egy konferencián arról beszélt, hogy a kormány március 15-ig lezárja a 2020-ig rendelkezésre álló valamennyi EU-támogatás lekötését.)

Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy Lipők Sándor elvégezhetné ezt a feladatot. Az önkormányzati törvény szerint ugyanis 

nem lehet önkormányzati képviselő, aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, kormányfőtől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta.

A fentiek vonatkoznak a megyei közgyűlés tagjaira, valamint a polgármesterekre is - Lipőkre Kemecse első embereként és a megyei közgyűlés tagjaként mindkét verzió igaz, vagyis párhuzamosan nem végezhetné ezeket a tevékenységeket. A 3000 fő feletti lakosságszámú településekre ráadásul külön kimondja a törvény: az ilyen települések főállású polgármestere - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

A törvény szerint ráadásul aki az összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására, méltatlanná válik a pozíció betöltésére, vagyis egy eljárást követően meg kell fosztani mandátumától.

Ilyen esetekben ugyanis a jogszabályok szerint méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával szünteti annak az önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek a megbízatását, aki az összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.

Portálunk próbálta megszólaltatni az érintettet is, ám hívásunkkor nem tartózkodott a polgármesteri hivatalban, a mobiljának számát pedig sajnos nem tudták.