Magyar Nemzet: menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei

Riportsorozatot indítottak az ügyről.

Riportsorozatuk első részében kifejtik, hogy a Buda-Cash bedőlése idején a Quaestor még annyira stabil volt, hogy csak állampapírban 11,4 milliárd forint volt a cégek értékpapírszámláján, ezt azonnal készpénzzé tehették volna.

A Buda-Cash-botrány után az ügyfelek elkezdték kiszedni a pénzüket a brókercégekből, így a Quaestorból is, ami február 25-étől kezdett komollyá válni, az ezutáni időszakban napi több mint félmilliárd forintot vettek ki.

Március 5-ére jobb lett a helyzet, de ekkor a Fidesz köreiben már arról beszélhettek, a Quaestor lesz a következő.

Következett a Hungária Értékpapír Zrt. ügye, a lap belső informátorokra hivatkozva azt írja, ez menthető lett volna, mert a Quaestor vezetése felajánlotta az MNB-nek, hogy segítenek megmenteni a Hungáriát. Tarsoly Csabával viszont egy találkozó után azt közölték, a folyamat elindult és menthetetlen, pedig a Quaestornak lett volna pénze a vételárra. Másnap már részlegesen felfüggesztették a Hungária működési engedélyét.

A külügy

Bende Gyöngyi, aki korábban Orbán Viktor elnöki tanácsadója is volt, az első Fidesz-kormány bukása után vették fel a Quaestorhoz, találkozott Benkő Szilárddal, Szijjártó Péter egyik megbízható munkatársával. A Magyar Nemzet információi szerint ő volt az állandó összekötő Szijjártó és a Quaestor között.

Benkő állítólag egy márciusi szombaton kérte Bende Gyöngyitől, aki akkor kommunikációs igazgató volt a brókercégnél, hogy engedjék ki a külügy náluk lévő pénzt, és akkor kapnak segítséget. A Magyar Nemzeti Kereskedőháznak négymilliárd forint körüli összege lehetett náluk. Március 9-én ez meg is történt.

Előtte, március 8-án a cégvezetés már levelet írt a miniszterelnöknek, arról, hogy hogyan biztosítható állami források nélkül a befektetők teljes körű kárpótlása a cégcsoport bedöntése nélkül is. Tarsoly többek között arról értekezett ebben, ha meg tudják menteni a Quaestort, akkor elkerülhető ötvenezer ügyfél megkárosodása.

Aznap már erősödött a piaci bizonytalanság, sokan próbálták visszaváltani kötvényeiket, de a társaságnak elvileg nem volt fedezete azonnali kifizetésre, pedig a lap adatai szerint ekkor még több mint nyolcmilliárd forint értékű állampapír állt a csoport rendelkezésére.

Bedőlés

Március 9-én hétfőn az MNB már a helyszínen vizsgálódott, nem érdekelte őket az államtitkári egyeztetés, a fedezettségre voltak kíváncsiak.

Tarsoly Csaba aznap találkozott Windisch Lászlóval, ahol a jegyzőkönyvek szerint a Quaestor-vezér elmondta, túlbocsátották a kötvényeket. Innen indult a lavina.

Frissítés

A KKM reakcióját változtatás nélkül közöljük:

"Az elmúlt években már számtalanszor elmondtuk, de Simicska Lajos lapjának mai lejárató kampánycikke kapcsán újra elmondjuk:

1. A külgazdasági és külügyminiszter soha senkinek semmilyen formában sem tett ígéretet semmilyen cég megmentésére. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság.

2. Az MNKH Zrt. a legbiztonságosabb formában, állampapírban tartotta az adófizetők pénzét, és nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket, a közpénz ennek köszönhetően nem került veszélybe, nem veszett el. Az a 13 ezer ügyfél, aki állampapírban tartotta a pénzét ugyanúgy visszakapta, mint az MNKH Zrt.

3. Mivel az MNKH Zrt. a tőkéjét állampapírban tartotta és nem kockázatos vállalati kötvényben, így a tőke kivétele semmilyen formában nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez, és semmilyen formában nem gátolta az ügyfelek kártalanítását, ugyanis állampapírból kötvényes ügyfelek nem kártalaníthatók.

4. Szijjártó Péternek győri, sporttal is foglalkozó képviselőként feladata volt, hogy kapcsolatban legyen a győri cégvezetőkkel, külgazdasággal foglalkozó miniszterként pedig feladata, hogy kapcsolatban legyen a külgazdasággal foglalkozó cégvezetőkkel.

Furcsa lett volna, ha az elmúlt két évtizedben nem lett volna kapcsolata a külgazdasággal és sporttal is foglalkozó, győri Quaestor vezetőjével. Hasonló módon - feladatából adódóan - a külügyminiszter ma is több száz cégvezetővel van kapcsolatban."