Az Oxford Economics elemzői górcső alá vették, hogy milyen hatást gyakorolhat az olajárra, így a világra Donald Trump döntése.
Trump: az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből
Mint fogalmazott, Irán támogatja a terrorizmust - a Hezbollah libanoni, és a Hamász palesztin mozgalmat, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot -, destabilizálni próbálja a Közel-Keletet. Rámutatott, hogy az egyezmény aláírása óta jelentősen nőttek az iráni katonai kiadások, miközben az iszlám köztársaság gazdasága rosszul teljesít.Azt mondta, a nukleáris program korlátozásáról született iráni ígéret valójában nagy hazugság volt.Az amerikai elnök a Fehér Házban tartott nyilatkozata után rendeletet írt alá az Irán elleni szankciók visszaállításáról.
Az amerikai gazdaság sem fog örülni neki, számításaik szerint az adócsökkentési programból származó növekedési többlet felét bukhatják az olajárak emelkedése miatt.
A kínálat gyengülése, a kereslet erősödése és az Iránnal szembeni újabb szankciók, valamint az ebből fakadó geopolitikai bizonytalanságnak köszönhető, hogy négy év után először, újra átlépte a West Texas Intermediate olajféleség hordónkénti ára a 70 dolláros szintet, a globális alaptípus Brent már 75 dollár felett van.
Késleltetve hat
A szankciómechanizmusban beépített csúsztatók vannak, így fordulhat elő az is, hogy az amerikai pénzügyminisztérium 90-180 nappal számol az újbóli élesítést tekintve. Az iráni termelés tehát nem fog azonnal a mélybe zuhanni.
Elindult a lavina?
Tegnap írtunk róla, hogy Donald Trump állítólag közölte Emmanuel Macronnal telefonon, hogy kilépteti az Egyesült Államokat az iráni atomszerződésből. Ezt a felek akkor még cáfolták, de nem sokkal utána jött a hivatalos bejelentés is: Mint fogalmazott, Irán támogatja a terrorizmust - a Hezbollah libanoni, és a Hamász palesztin mozgalmat, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot -, destabilizálni próbálja a Közel-Keletet.
Az iszlám köztársaság a világ ötödik legnagyobb olajtermelője, teljesítménye napi 1 millió hordóról napi 3,8-ra nőtt a büntetőintézkedések enyhítése óta. Az Oxford Economics egy éven belül 300-600 ezer hordós visszaeséssel számol Trump döntése után.
A kilépés ilyen szempontból még rossz időpontban is történt, az OPEC-tagok továbbra is tartják magukat a termeléscsökkentéshez, a csoport napi száma 2016 óta 2 millió hordóval csökkent, jelentősen feszesebbé téve a globális ellátást. A venezuelai válság szintén ezt a folyamatot erősíti, csak az idei első negyedévben 25 százalékkal csökkent a dél-amerikai ország napi termelése.
Ezzel párhuzamosan a globális kereslet 2018-ban tíz éve nem látott ütemben erősödött, ami már a tartalékokra is hatással van, így nyomja fel az árakat.
A szaúdiak már jelentkeztek
Az olajárrobbanástól Szaúd-Arábia mentheti meg a világot - gondolhatnánk a híreket olvasgatva. Rijád már jelezte, bármilyen szintű iráni termeléscsökkenést tudnak és szándékoznak is pótolni.
A probléma viszont ott lehet, hogy a szaúdiak a magas olajárban érdekeltek, hordónkénti 100 dollárról is lehetett hallani az utóbbi időkben, többek között azért, mert a Saudi Aramco egy részét még idén tőzsdére szeretnék vinni, tehát, ha rajtuk múlik, elfelejthetjük a mostani árakat.
Magyarország nem örül
Hazánkban rövid időn belül újra négyessel kezdődhetnek az árak a kutakon. A fent említett okok mellett tovább emelheti a szintet a dollár folyamatos erősödése a forinttal szemben. Elemzők azt viszont nem tartják valószínűnek, hogy újra elérjük a 450 forint körüli, literenkénti árat.
Visszatér a 400 forintos benzinár?
Az RTL Híradó a Holtankoljak.hu elemzésére hivatkozva hozta, hogy 400 forint feletti átlagos benzinár jöhet. Három éve nem látott csúcson van az olaj világpiaci ára, de az emelkedés nem valószínű, hogy megállt. Heteken belül Magyarországon is érezhetjük ennek hatását.A nyersolaj nyár óta drágul, ezért tavaly nagyjából 7,2 százalékkal volt drágább az üzemanyag, mint tavalyelőtt, a KSH adatai szerint.