Az új kormányzati ciklus céljaihoz új eszközökre és új formákra van szükség - Rogán Antal, régi-új propagandaminiszter ezzel magyarázta a Miniszterelnöki Kormányiroda létrejöttét. Ennek az új kormányzati csúcsszervnek az érdekessége, hogy a hírek szerint egyfajta hírszerzési központként is fog funkcionálni. Mi szükség erre?
Ahhoz, hogy egy új hírszerző, vagy más titkosszolgálati jogosítványokkal működő központ létrejöjjön, a nemzetbiztonsági törvényt kellene módosítani. A bizottsági meghallgatásokon minden érintett minisztertől megkérdeztem, hogy ezt a törvényt kívánja-e módosítani, ám csak Pintér Sándor jelezte ezt a szándékát, de neki sem új szervezet létrehozása a célja, hanem csak kisebb-nagyobb módosításokat terveznek különböző területeken. Az elmúlt 8 évben a Belügyminisztérium minden pártot meghívott az előzetes egyeztetésekre. Például a TIBEK létrejöttekor a személyemnek volt köszönhető, hogy nem valósult meg végül az internetes cenzúra, illetve elvetették azt a szándékot is, amely arra kötelezte volna a szolgáltatókat, hogy hozzáférést biztosítsanak a szakszolgálatoknak a titkosító applikációkhoz. Hogy Rogán Antal mire célozgatott, arról fogalmam sincs, a kormányfő bármikor hozzáférhet minden titkosszolgálati adathoz. Ez valami kommunikációs eszköz lehet. Okosabbak majd az első törvénymódosítások beérkezése után leszünk.
Hogy látja Pintér Sándor szerepét, aki az új kormányban miniszterelnök-helyettesként vezeti majd a Nemzetbiztonsági Kabinetet?
Ez alátámasztja azt az előzetes feltételezést, hogy a következő időszakban a titkosszolgálatok sokkal nagyobb szerepet töltenek be a miniszterelnök munkájában. Meglátjuk, hogy mire használja. Az elhárításnak ebből a szempontból egyszerűbb a feladata, nekik az idegen hírszerzőket kell leleplezni. Hogy a hírszerzésünk milyen irányba megy, és hogy mik lesznek a prioritások, arról a külügyminiszter-jelölti meghallgatásán Szijjártó Péter adott egyfajta programot. Magyar cégek segítéséről, gazdasági döntés-előkészítő, -megalapozó feladatokról beszélt. Ezekkel egyébként nincs baj.
A Bizottságban Ön is támogatta, hogy az Információs (IH) visszakerült a Külügyminisztériumhoz (KKM).
Szerintem az egy helyes döntés volt. Ez szinte minden országban így van. A hírszerzésnek alapvetően kell meghatároznia a külpolitikát, a kettő szoros összefüggésben van. Én inkább azt furcsállottam, hogy az előző ciklusban miért a Lázár János vezette Miniszterelnökség felügyelte az IH-t.
S ha úgy fogalmazunk, hogy Szijjártó kapott egy titkosszolgálatot?
Nem gondolnám, hogy Szijjártó Péternek ez túlhatalmat jelentene, hiszen külügyminiszterként eddig is tisztában volt a hírszerzés feladatával, eredményeivel, elég, hacsak a nagykövetségekre gondolunk.
És mi a véleménye a beígért gazdasági hírszerzésről?
Amennyiben magyar az adott cég, másrészt pedig a támogatása nemzetgazdasági, stratégiai szempontból fontos, és ha ez a két kritérium határozza meg a hírszerzői tevékenységet, akkor ez a gyakorlat helyes. Ha viszont nem a magyar érdek számít, hanem csak arról van szó, hogy a politikailag lojális, baráti cégeket segítjük, akkor viszont ellenzem. Nyilván, a miniszteri meghallgatáson nem az utóbbi hangzott el. Erre is azt tudom mondani, meglátjuk, mi fog történni.
Szijjártó Péter: elvárásom lesz a politikai mellett a gazdasági célú hírszerzés is
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága kedden hallgatta meg a leendő külügyminisztert, Szijjártó Pétert, akinek a felügyelete alá tartozik majd a polgári hírszerzés, az Információs Hivatal is. A fideszes politikus azonban leszögezte, "a nemzetbiztonság, a hírszerzés kérdése nem lehet pártpolitikai kérdés". Kiderült az is, hogy a régi-új tárcavezető a nemzetállamok közti öldöklő küzdelmet vár a beruházások elnyerése érdekében.
Jó, de ezek ugyanazok a döntéshozók, fideszes politikusok, akiknek a működését már 8 éve ismerjük. Talán jogosan merülhet fel ellenzéki képviselőkben, hogy a titkosszolgálati eszközökkel Mészáros Lőrinc további gazdagodását próbálják elősegíteni.
Remélem, hogy nem ez fog történni. Hibának tartanám, ha most zsigerileg beleszállnánk egy olyan szolgálati elképzelésbe, ami még meg sem kezdődött. De egyébként minden valamit magára adó államban a hírszerzés, vagy az elhárítás segíti az anyaországának cégeit, a gazdasági érdekeket. A polgári hírszerzés legnagyobb részét nem a politikai kémkedés teszi ki. Nemzeti érdek, hogy ez hatékonyan működjön. A kérdés, hogy mire fogja használni a hírszerzést az Orbán-kormány.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy nem Marson élünk, térségünkben mindig jelentős lesz az orosz és amerikai befolyás.
Az hogy mekkora az amerikai, vagy az orosz befolyás Magyarországon, az az elhárítástól függ. De ne legyenek illúzióink, egy amerikai hírszerzésnek, egy orosz hírszerzésnek egészen más technikai és humánerő-forrás áll rendelkezésére, mint nekünk. Nem vagyunk egy súlycsoportban. Viszont ők nem is a magyarországi történésekre vannak kihegyezve. Mindig mosolygom azon, amikor a sajtóban olyan cikkek jelennek meg, hogy fokozódik az orosz hírszerzés, pedig nem, maximum több teret hagytunk nekik. Ezek a szervezetek maximális fordulatszámon pörögnek, és nem csak itt, hanem a világ bármely pontján.
Akkor térjünk vissza hazánkba. A külügyminiszter arra is ígéretet tett, hogy a hírszerzés nem lesz pártpolitikai kérdés. Ez viszont tényleg jól hangzik.
Ezzel én is egyetértek, a nemzetbiztonság nem lehet pártpolitikai csatározások színtere. Reméljük, ez nem csak kormányzati kommunikáció, hanem így is lesz. A Fidesznek, a DK-nak, a Jobbiknak, és a pártoktól független polgároknak is érdeke, hogy a szolgálatok hatékony működjenek. Azonban csak a tartalomból fogjuk megtudni, hogy mire használják majd ezt a rendszert. Nemcsak az előző ciklusra volt jellemző, hogy a szolgálatok mindennapjai, struktúrái átpolitizáltak, ám erről nem ők tehetnek. A szolgálatok végrehajtó-testületként funkcionálnak, amire parancsot kapnak, azt fogják teljesíteni. A kormányzat felelőssége, hogy mennyire hagyja a szolgálatokat szakmai elvek szerint működni, vagy mennyire nyúl bele a munkájukba aktuálpolitikai érdekeik mentén.
Németh Szilárd eltűnt a Nemzetbiztonsági bizottságból, és új elnöke is van a testületnek. Ez sem elég bizonyíték a paradigmaváltásra?
Fogalmazzunk úgy, hogy a feltételek lényegesen jobbak, mint az előző ciklusban...
A legfontosabb parlamenti bizottság elnökeként mit vár a következő 4 évtől?
Rendszeresen, és sűrűn lesznek bizottsági ülések, és azt szeretném, hogy ne legyenek tabukérdések a munkánk során. Emellett persze célom az is, hogy korrekt viszonyt alakítsunk ki minden érintett miniszterrel, illetve a titkosszolgálati szervek irányítóival. Ami pedig a többlet elnöki jogosítványomat illeti, lehetőségem lesz a minősített dokumentumok felülvizsgálatára, és ha kiderül, hogy nem áll releváns nemzetbiztonsági érdek a titkosítás mögött, akkor kezdeményezni fogom a feloldását.
Például?
Nem konkrét ügyeket mondanék. De például a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi, hogy a bizottsági elnök titokgazdaként titkosítson jegyzőkönyveket. Ezek között azonban akadnak olyanok, amelyeket nyilvánossá lehet hozni, akár úgyis, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető adatokat, neveket kitöröljük belőlük. Rossz gyakorlatnak tartom azt, hogy olyan bizottsági ülést is titkosítsunk, amelyen egyébként nem hangzik el semmi különös, viszont ezek után ki lehet állni, és lehet hazudozni a sajtónak arról, hogy bent miről beszéltünk.
Próbáljunk konkretizálni. Szijjártó Péterrel megegyeztek, a következő meghallgatásán téma lesz a vízumbotrány, az egyszerűsített honosítás kérdése, és letelepedésikötvény-biznisz is.
Ezek fontos ügyek, főleg a magyar útlevelek kérdése. Meg kell vizsgálni, hogy a magyar jogszabályokban, vagy a magyar hatóságok munkájában van-e a hiba. Választ kell kapnunk arra, hogyan tudtak bűnözői körök illegálisan hozzájutni több mint 700 magyar útlevélhez. Ez egy hatalmas nemzetbiztonsági kockázat, és ennek csak az egyik következménye az, ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy hazánk nem lesz tagja a vízumközösségnek. Ezzel szoros összefüggésben kell kezelni az egyszerűsített honosítást, és a moszkvai vízumgyár ügyét is, és ha szükséges, a Nemzetbiztonsági bizottság feladata, hogy ajánlást tegyen a nemzetbiztonsági törvény megváltoztatására. Ha viszont a hiba rendszerszintű, akkor a minisztériumnak kell helyre tennie az illetékes hatóságokat. Ezek az ügyek nem várhatnak fél-, vagy egy évet. Látni kell, a korrupció szele eléggé körbe lengi a térségünket, Ukrajnában például nagy igény mutatkozik az európai, a schengeni szabadmozgást, illetőleg a legális tartózkodást biztosító papírokra.
Nem csoda, hogy az egyszerűsített honosításra komplett bűnözői csoportok maffiaszerűen álltak rá. És sajnos, a magyar hatóságokon, elsősorban kormányzati szándék hiányában, nem érzem az ezzel arányos megelőzést, vagy fellépést.
A hazaárulás tankönyvi esete: 900 ezer forinttal támogatott az állam minden kötvényes migránst
A speciális állampapírból az első sorozatot 2013. június 19-én bocsátották ki, az utolsót 2017. július 12-én. Bevezetését annak idején azzal indokolták, hogy ily módon a piaci körülményeknél kedvezőbb feltételekkel finanszírozható az államadósság. Ehhez képest a most született összegzésből világosan kiderül:
A Jobbik számára mindig fontos volt a letelepedésikötvény-program, most ennek vizsgálatára is nagyobb esély mutatkozik?
Nagyon szeretnék egy olyan ülést, ahol a Bevándorlási Hivatal is elmondja a tapasztalatait. Olyan konkrét ügyeket akarok látni, ahol a nemzetbiztonsági kockázatok miatt elutasították a kérelmeket, bár nem sok ilyen eset volt. Mutassa be a TEK, vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy mi volt a kockázat. Így kiderülhetne, hol van hiba a rendszerben. Mert én attól félek, hogy ezek az átvilágítások úgy zajlottak, hogy egyszerűen csak lefuttatták a nemzetközi körözési listán a kötvényvásárlók neveit.
De ha mondjuk egy orosz, vagy bármilyen más, közel-keleti, távol-keleti, belső-afrikai gazdag bűnöző vesz a Karibi-térségből egy teljesen új, és az ottani viszonyok szerint teljesen legális útlevelet, állampolgárságot, onnantól kezdve nem fog szerepelni semmilyen nemzetközi körözési listán sem.
Miért nem lehetett a kötvények árába beépíteni annak a költségét, hogy a magyar szolgálatok emberei az illető hazájában végezhessék el a szükséges átvilágítást, amely így lényegesebb nagyobb szűrőket is tartalmazhatott volna.
Lesz valaha felelősségre vonás a letelepedésikötvény-biznisz után?
Remélem, hogy igen.
Zaid Naffa is egy nemzetbiztonsági kockázat, mégis ki-bejárkál a magyar parlamentből.
Azt tényleg jó lenne tudni, hogy milyen kapcsolatban áll Orbán Viktor és Zaid Naffa.
Én ilyenkor a szolgálatokat sajnálom, elvégezték a feladatukat, megállapították a kockázatokat, aztán végig néztek, hogy mennyire nem érdekli ez az egész Orbán Viktort.
Tökéletes esszenciája a Fidesz-kormány működésének.
Az ilyen esetek is bizonyítják, fontos, hogy az ellenzéki képviselők felvegyék a mandátumokat, és vezessék a parlamenti bizottságokat, csak így láthatunk ezekre az ügyekre.
A kétharmados többség, és a parlament minden hibája ellenére, hatalmas információs veszteséget szenvedne el az ellenzék, és a magyar társadalom, ha az ellenzék dacból nem vette volna fel a mandátumát. Nagyon sokan félreértésben élnek. A parlament attól még működne, a negyedik Orbán-kormány pedig ugyanúgy letette volna az esküjét, és végezné a dolgát - még gátlástalanabbul.
(Címlap- és borítókép: Mirkóczki Ádám a Honvédelmi és a Nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésén - fotó: Béli Balázs / Alfahír)