Szerdán megkezdődött a jövő évi költségvetés parlamenti vitája. Az Orbán-kormány szerint az említett tervezet a biztonságos növekedés költségvetése lesz, amely 4 pilléren is nyugszik: a biztonság megőrzésén, a növekedés fenntartásán, a családok támogatásán, valamint a teljes foglalkoztatottságon.
Azonban, és ezt nemcsak Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök árulta el korábban, hanem előterjesztőként Varga Mihály pénzügyminiszter is kinyilatkoztatta most a parlamentben:
"olyan folyamatok vannak jelen Európában, amelyek bármikor válságba fordulhatnak".
Ennek ellenére a tárcavezető bizakodó: a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. Emellett az általános tartalék, valamint a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére emelkedik az idei évhez képest.
Jellemző az is, hogy az oktatásra mindössze 15(!) milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal költene többet Orbán Viktor, míg a honvédelemre 156 milliárd forinttal jutna több a magyar adófizetők pénzéből.
A fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetése
A Jobbik egyik vezérszónoka, Volner János nevezte így a tervezetet, mert szerinte semmilyen válasszal nem szolgál számos fontos kérdésre.
- Mi lesz a magyar demográfiai válsággal? Rendkívül kevés gyermek születik, és rengeteg fiatal vándorol külföldre.
- Mi lesz a magyar-cigány együttélés ügyével? Aluliskolázott fiatalok kerülnek ki a rendszerből, a cigány-közösségek pedig nem tudnak értékteremtő munkát végezni.
- Mi lesz Magyarország függőhelyzetével? A magyar gazdaság nemcsak az EU-s támogatásoktól, és a külföldi befektetőktől, hanem már a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaitól is függ.
- És mi lesz a hazai tulajdonú iparral? Mert ennek kiépítése továbbra sem fontos ez a kormány számára?
Volner János felhívta a figyelmet az anticiklikusság hatására, amely szintén nem valósul meg a jövő évi költségvetésben. Figyelmeztetett, az Orbán-kormánynak most kellene tartalékot felhalmoznia, amíg kedvező a gazdasági környezet. Emlékeztetett, az EBRD a válság után a magyar költségvetés 40-szeresét öntötte szét az európai piacon, azonban a felelőtlen pénzügyi politikának köszönhetően ebből sem sikerült profitálni. A politikus úgy látja, nincs válasza a kormánynak arra, hogy mi lesz akkor, ha az Egyesült Államokból egy újabb válság indul útjára.
Felrótta, ha már a 175 ezer embert foglalkoztató autóipart stratégiai ágazatnak tartja az Orbán-kormány, akkor miért nem törekszik arra, hogy a magyar vállalkozásokat minél jobban becsatornázza a multikhoz. A hazai cégek felfutása multiplikátor hatással bírna, olyan munkahelyek jönnének létre, amelyek tartósan megmaradnak.
Tekintse meg a teljes felszólalást
4286 milliárd
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka arra mutatott rá, a költségvetés legnagyobb vesztesei a magyar fiatalok, és a magyar jövő.
Emlékeztetett, az oktatásra szánt plusz 15 milliárd forint még az inflációt sem éri el, míg az egészségügynél jelentkező 101 milliárd forint pusztán csak átcsoportosítás, de semmi esetre sem lesz elég a szerkezeti, strukturális átalakításra.
A Jobbik alelnöke úgy látja, a büdzsé tervezete egyáltalán nem oldja meg a nemzeti sorskérdést, a kivándorlást.
A béremelkedés kapcsán pedig megjegyezte, bár ő is üdvözli, de hiába reklámozza azt a kormány, csak ott realizálódott, ahol munkaerőhiány van, és például a közszférában már évtizede befagytak a bérek. Az pedig különösen pikáns, hogy már Szlovákiában is 7,2 százalékkal magasabbak a bérek.
Z. Kárpát Dániel szerint érdemi járulékcsökkentésre lenne szükség, emellett a multikkal megkötött stratégiai megállapodásokat is újra kell tárgyalni; a kormánynak rá kell vennie ezeket a cégeket, hogy törekedjenek a magyar bérek felzárkóztatására.
A Jobbik továbbra is szorgalmazza a bérlakás-programot, ugyanis a CSOK-kedvezményeket egyáltalán nem tudja mindenki kihasználni.
Szólt a világrekorder 27 százalékos áfáról is. Jellemző, hogy
az Orbán-kormány 2019-ben 11,9 százalékkal több pénzt vár a "szegények adójától", amely összeg most már eléri a 4286 milliárd forintot.
Z. Kárpát Dániel emlékeztetett, az alapvető élelmiszerek és a gyermeknevelési cikkek áfájának 5 százalékra való csökkentésére sem hajlandó a kabinet.
Mindezt úgy, hogy az élveszületések száma továbbra is évről évre csökken hazánkban.
Tekintse meg a teljes felszólalást!
(Címlap- és borítókép: Varga Mihály - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)