Kínában már a muzulmán viselet miatt is átnevelőtáborba kerülhetnek emberek?

Kína tagadta hétfőn az ENSZ egyik testületének jelentésében foglaltakat, miszerint egymillió ujgurt tartanak fogva a hatóságok internálótáborokban a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban, azonban elismerte, hogy néhány embert átnevelés alá vetettek, miután - Peking szerint - szélsőségesek tévútra vezették őket.

A kínai álláspont szerint Hszincsiang békéjét iszlamista milíciák és szakadárok veszélyeztetik, akik támadásokat terveznek és megpróbálják kiélezni a feszültséget a muszlim ujgur kisebbség és a han kínai többség között. A kínaiak többsége hannak vallja magát, a Han-dinasztiára vezetik vissza nemzetiségüket.

Hu Lien-ho, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának más szervezetekkel történő kapcsolatait kezelő hivatalának igazgatóhelyettese közölte: az az állítás teljes mértékben hamis, hogy egymillió ujgurt tartanak fogva átnevelő központokban. Hu az ENSZ-nek a faji alapú megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottsága előtt leszögezte: Kínában vallásszabadság van, Hszincsiang tartományban pedig biztosítják az állampolgárok jogát a szabad vallásgyakorlás.

Hozzátette: azoknak, akiket megtévesztett a vallási szélsőségesség, segítséget nyújtanak átnevelés és áttelepítés útján.
Gay McDougall, az ENSZ-bizottság tagja pénteken közölte, hogy számos hiteles jelentés került a testület birtokába, amelyek arról szólnak, hogy egymillió ujgurt tartanak fogva

"hatalmas internáló táborokban, melyeket titokzatosság övez, egyfajta jognélküli zónákban".

McDougall hétfőn Hunak és küldöttségének Genfben azt mondta: nem elég csak azt mondani, hogy nem sérülnek a kisebbségek jogai, annál többet kell tenni, mint egyszerűen csak tagadni a lágerekről szóló állításokat.

Az ENSZ-bizottsági tag rámutatott arra is, hogy Hu nem tagadta az átnevelési és indoktrínaló programokról szóló értesüléseket, és további felvilágosítást kért arról, hogy hány embert vetnek alá ezeknek az intézkedéseknek.

Hu válaszul közölte: Kína fellépett Hszincsiangban a "szélsőségességgel és terrorista bűncselekményekkel" szemben, és emlékeztetett, hogy a tartományban több robbantás, gyilkosság és mérgezés történt. Leszögezte azonban, hogy a kínai hatóságok nem vettek specifikusan célba egyetlen kisebbséget sem, és nem akarják a térséget mentesíteni az iszlámtól.

A nyugat-kínai tartományban zajló feltételezett átnevelési programokról elsők között az AP amerikai hírügynökség számolt be. Májusi jelentésében közölte: a kínai hatóságok tavaly tavasz óta a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban több tízezer muszlim ujgurt vettek őrizetbe és vittek el átnevelőtáborokba. A vádemelés nélküli fogva tartás célja, hogy átalakítsák a foglyok politikai gondolkodását, és elérni, hogy hitüket a párt iránti hűségükre cseréljék.

Kínai tisztségviselők a programmal kapcsolatban nem nyilatkoznak, ugyanakkor volt, aki az állami médiában leszögezte: ideológiai változásokra van szükség a szeparatizmus és iszlám radikalizmus elleni fellépéshez.

Az ujgur szeparatizmus elleni harc jegyében a kínai hatóságok kiterjesztették a radikalizmus fogalmát. Beszámolók szerint a muzulmán viselet, a hosszú szakáll növesztése vagy vallási feliratok vagy előadások birtoklása miatt is már a vallási szélsőségesség kategóriájába, így pedig átnevelőtáborba kerülhet valaki - írta az AP.

A kínaiak és az ujgurok viszonyáról itt írtunk már:

Kína élőben tolja a Közellenségek filmet

A projektről információkkal rendelkező, névtelenséget kérő személy számolt be a Bloombergnek arról, hogy nem csak konkrét személyek, hanem munkahelyek és otthonok is megfigyelés alatt állnak a védett területen, ezek olyan biztonsági zónák, amiket bizonyos személyek nem- vagy csak korlátozottan hagyhatnak el.

(címlapfotó: Kínai munkatábor.)

Forrás
MTI
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.