Lapítanak Orbánék a vendégmunkásoknak juttatott családi adókedvezmény ügyében

Lapítanak Orbánék a vendégmunkásoknak juttatott családi adókedvezmény ügyében

Mélyen hallgat a pénzügyi tárca arról az általa kiadott állásfoglalásról, mely alapján a vendégmunkások külföldön élő gyermekeik után is igénybe vehetik a családi adókedvezményt. A felvetett szigorítással sem mindegyik ellenzéki párt értene egyet.

Hiába kérdeztük a Pénzügyminisztériumot (PM), többszöri kérdésünkre sem válaszoltak a vendégmunkások külföldön élő gyermekei után igénybe vehető családi adókedvezményről. Pedig az Orbán-kormány retorikájában a magyar családok támogatása kiemelt téma, és emlékezhetünk a kormányzati óriásplakátokon virító szövegre:

Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!

Ehhez képest alig két hete számoltunk be arról, hogy egy lapunk birtokába került pénzügyminisztériumi állásfoglalás (iktatószám: Pénzügyminisztérium PM/5088/2019, PM/6316/1/2018) szerint

a külföldi munkavállaló otthon élő gyermeke után is jár a családi adókedvezmény, ha a vendégmunkás a külföldi, állandó lakóhelyén élő családját rendszeres jelleggel látogatja és hozzájárul a közös háztartásban felmerült költségekhez azzal, hogy a bérét eljuttatja a hátrahagyott családtagjai részére.

Vendégmunkások külföldön élő gyerekeit is támogatjuk a családi adókedvezménnyel

Külföldi munkavállaló otthon élő gyermeke után is jár a családi adókedvezmény, ha a vendégmunkás a külföldi, állandó lakóhelyén élő családját rendszeres jelleggel látogatja és hozzájárul közös háztartásban felmerült költségekhez azzal, hogy a bérét eljuttatja a hátrahagyott családtagjai részére - derül ki a lapunk birtokába került pénzügyminisztériumi állásfoglalásból.

Hogy nem egyedi esetről van szó, az ugyancsak a dokumentumból derül ki: ebben az állásfoglalást kérők azt írják,

jelentős számú Magyarországon munkát végző ukrán, szerb, koszovói és bosznia-hercegovinai vendégmunkás kívánja érvényesíteni a családi kedvezményt, sok esetben önellenőrzés keretében, akár több évre is visszamenőleg.

Fotó: olvasónk

A tárcától az alábbiakat szerettük volna megtudni:

  • Tervezik-e a személyi jövedelemadóról szóló törvény családi adókedvezményre vonatkozó szabályai módosításának kezdeményezését, hogy az a Magyarországon élő családokat támogassa?
  • Ismereteik szerint hány külföldi illetőségű adózó venné igénybe 2018-ra, illetve hányan kívánják önellenőrzéssel utólag igénybe venni ezt a családi adókedvezményt?
  • Tudomásuk szerint összességében mekkora összegű családi adókedvezményre lennének jogosultak a külföldi illetőségű vendégmunkások?

És noha többször is kértük a tárcát, hogy válaszoljanak, Varga Mihály minisztériuma egyáltalán nem segíti a nyilvánosság tájékoztatását, leveleinkre egyetlen sornyi válasz sem érkezett.

Egy kis történelem

A családi adókedvezmény jelenlegi rendszerét a második Orbán-kormány vezette be, miután korábban a szocialista kabinetek egyrészt elvették az egy- és kétgyermekesek kedvezményét, másrészt jövedelemkorláthoz kötötték annak igénybe vételét. Ebben egyrészt szociális szempontok játszottak szerepet, másrészt a kibontakozó, majd az globális gazdaságot is jelentős mértékben érintő gazdasági válság miatt is szükség volt megszorításokra.

2010 őszén a 2011-es adótörvények vitája szólt a T/1376. számú törvényjavaslatról, ennek a salátatörvénynek 11. §-ában indítványozta Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter a családi adókedvezmény jelenlegi formájának a bevezetését. A törvényjavaslat általános indoklásában ez olvasható:

A Javaslat a családok támogatása céljából jelentős mértékű, már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményről rendelkezik, amely az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként jelenik meg.

A részletes indoklás ugyancsak a családok támogatását emeli ki:

A Javaslat alapján az adóalapot csökkentő jelentős összegű adókedvezmény a családok adórendszeren keresztül történő támogatását valósítja meg már egy gyermek vállalása esetén is.

Noha sem az indítvány normaszövege, sem az indoklás nem említi, a kedvezmény kiterjesztése egy- és kétgyermekes családokra, valamint a jövedelemkorlát eltörlése vélhetően arra irányult, hogy a családoknál maradó pénzt a hazai gazdasági környezetben költsék el, az adózók ezt az összeget magyarországi vállalkozásoknál elköltve fordítsák gyermekeikre, így segítve a magyar gazdaságot. A minisztériumi állásfoglalás viszont teljes mértékben ellentétes ezzel a kormányzati paradigmával, így észszerű lenne a jelenlegi szabályozás korrekciója.

A családi adókedvezményre vonatkozó szabályok módosítása viszont nem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Mivel éves elszámolású adóról van szó, és már több hónap is eltelt a 2019-es évből, az idei évre vonatkozó visszamenőleges szigorítás súlyos alkotmányos aggályokat vetne fel. Ez a Magyarország elleni folyó, jogállamiságot vizsgáló folyamatokra biztosan nem lenne pozitív hatással.

A pártok véleménye más és más

Mivel törvényjavaslat benyújtására nemcsak a mélyen hallgató kormánynak, hanem az egyes országgyűlési képviselőknek is joguk van, megkerestük a parlamenti képviselőkkel rendelkező kormánypárti és ellenzéki képviselőket is. Kértük, hogy kommentálják az állásfoglalást különösen annak fényében, hogy a vendégmunkás jövedelmét nem a magyar gazdaságban költi el, illetve a családi kedvezmény ilyen jellegű igénybe vétele nem magyar családok anyagi gyarapodását szolgálja. Megkérdeztük azt is, hogy terveznek-e a személyi jövedelemadóról szóló törvény olyan módosítására irányuló javaslattal élni, mely a családi adókedvezményt Magyarországon élő családokra szűkítené.

A Jobbik részéről Stummer János alelnök küldött válaszlevelet. Azt írta, Orbán Viktor hazudott, amikor azt állította, hogy Magyarországon nincsenek migránsok. Úgy véli, a kormányfőt saját minisztériuma buktatta le, amikor elszólta magát, hogy a miniszterelnök gazdasági bevándorlói még a családi adókedvezményekkel is lehúzzák a magyar államot. A gyakorlattal a Jobbik természetesen nem ért egyet – szögezte le Stummer, aki emlékeztetett, pártja magyarkvóta bevezetését javasolta annak érdekében, hogy megvédjék a magyar dolgozókat és családokat az Orbán-kormány és stratégiai partnerei által fű alatt folytatott tömeges gazdasági bevándorlástól. „El kell érnünk, hogy akik Magyarországa jönnek, azok ne vehessék el a magyarok munkáját” – zárta levelét a képviselő.

Biztonsági őrök zavarták meg a jobbikos Stummer János sajtótájékoztatóját

A hirtelen felbukkanó, és a sajtótájékoztatót félbeszakító biztonsági őrök zavaros magatartását végig vették a kamerák (2:57-től): A felvétel szerint az őröknek az volt a problémájuk, hogy a kamerák a háttérben lévő gyárépületet is veszik, pedig ezt semmilyen jogszabály nem tiltja, hiszen közterületről van szó, amin csak az üzem külső falai látszanak.

„Az MSZP-nek minden gyermek számít, így a családi adókedvezménnyel az a legnagyobb problémánk, hogy ma a hazánkban élő, a családi kedvezményre jogosult gyermekes családok nagyjából 40 milliárd forintot (ez a korábbi években még magasabb összeg volt) nem tudnak érvényesíteni a családi adókedvezmény rendszeréből, ahogyan erre a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi Programja is rávilágított” – írta megkeresésünkre Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Kiemelte, pártja szükségesnek tartja, hogy a családok támogatás formájában megkapják azt a kedvezményt, amit a jövedelmükből nem tudnak érvényesíteni. A jegybank becslése szerint 75-80 százalékban a legalább három gyermeket nevelő háztartások számára biztosítana többlettámogatást ez ellátási forma. Hozzátette, kiemelten fontosnak tartják, hogy a minden gyermekhez eljutó, 11 éve változatlan összegű családi juttatások (családi pótlék, gyes, gyet, anyasági támogatás) mértékét végre megduplázza a kormány.

Partnerük, a velük közös EP-listát állító Párbeszéd kerek perec elutasította a családi adókedvezmény módosítására vonatkozó felvetést. Sajtóosztályuk levele szerint „Magyarországnak úgy kell viselkedni a vendégmunkásokkal, ahogy mi is szeretnénk, hogy a magyar munkavállalókkal viselkedjenek külföldön. Ha így teszünk, akkor könnyebben és nagyobb erkölcsi alappal felléphetünk a magyar munkavállalókat külföldön ért méltánytalanságokkal szemben”.

Gyökeresen eltér viszont ettől a frakcióval nem rendelkező Mi Hazánk álláspontja. Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese úgy fogalmazott, a magyar családtámogatási rendszernek a magyar családok gyarapodását kell szolgálnia, így természetesen nem értenek egyet a kormánnyal ebben sem, felháborítónak tartják, hogy ezt a gyakorlatot alakították ki. A képviselő szerint még mindig kevés az a ráfordítás, amit a Fidesz a családpolitikára költ, hiszen – emlékeztetett – a termékenység alig növekedett az elmúlt kilenc évben. A növekedés egyébként a legfeljebb nyolc általánost végzett anyák körében a legnagyobb, akik jellemzően már tizenévesen világra hozzák gyermekeiket, tehát a cigányság körében a megélhetési gyermekvállalás egyre terjedő gyakorlat – véli Dúró. „Ennek visszaszorítását is szorgalmazza a Mi Hazánk, amely egyedüli pártként harmadik gyermektől minden támogatást munkához kötne” – ismertette a politikus, hozzátéve: a kérdésben a jogszabály módosítását kezdeményezik.

Természetesen kerestük a többi frakciót is. Az LMP-től telefonon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdést szakértőjük vizsgálja, a Demokratikus Koalíció viszont nem válaszolt megkeresésünkre. Nem meglepő, de hallgatásával ugyancsak gátolja a közvélemény demokratikus tájékoztatását a Fidesz és a KDNP is.

Cikkünk megjelenéséig egyébként még sem a kormány, sem a kormánypárti, sem bármelyik ellenzéki képviselő nem kezdeményezte a személyi jövedelemadóról szóló törvény családi adókedvezményre vonatkozó módosítását.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet