Tagadja a kormány, hogy összevonnák a felső tagozatokat a kis falvakban

Baracska

Március végén a HVG portál szellőztette meg, hogy a Varga Mihály és Palkovics László nevével fémjelzett versenyképességi program a szétaprózódott iskolai felső tagozatok 2022-től induló összevonásával számol.

A tervezet program dokumentumában az áll: az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentésére, a felső tagozatok képzési helyeinek racionalizálásával koncentrálni kell a szakemberállományt, valamint a képzéshez szükséges modern eszközöket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Rétvári Bence most Ander Balázs jobbikos képviselő írásbeli kérdésére úgy válaszolt, hogy cáfolja az ezzel kapcsolatos híreszteléseket. Kiemelte, hogy

„jelentős forrást fordítunk arra, hogy a fizikai infrastruktúrájukat tekintve ne legyen különbség a falusi nagy és kisiskolák, illetve a városok között.”

Az átalakításról szóló, 2015-ös kormányzati előterjesztés szerint 3227 általános iskolából 591 helyen működik csak alsó tagozat, 638 helyen van még plusz két osztály, 3400 felsős pedig összevont osztályokban tanult abban az évben.

A korábbi 2015-ös elképzelések szerint a járásközpontok jártak volna jól:

150-200 helyen maradt volna felső tagozat, ami járásonként durván egy, legfeljebb két települést jelent.

Ander Balázs, az írásbeli kérdés beterjesztője az Alfahírnek úgy nyilatkozott, hogy van rá precedens, hogy egy kistelepülésen „leradírozták” az iskolát a térképről. Dél-Somogy megyében, Vízváron megszűnt a felső tagozat, ami egyet jelentett a falu további leépülésével.

A törvény szerint egy felső tagozatos osztálynak minimum 14 fős létszámot kell elérnie. Ez a felső tagozatos osztályokat összeszámolva 56 főt jelent, ha ez alatt van a létszám, akkor az adott kistelepülésen megszűnhet az 5-8. osztályos tanulók iskoláztatása. Alacsony létszámú iskolákban alsóban lehet összevont évfolyamokon tanítani, de felsőben ezt már a törvény nem engedi.

A Jobbik országgyűlési képviselője hozzátette, hogy 200 – 250 iskola van veszélyben jelenleg országszerte. Mivel a falvak elöregednek és alacsony a születésszám, a közeljövőben már nagyjából csak egy 1500-2000 fős kistelepülés lesz képes eleget tenni a limitnek.

Szakértők szerint 120 fő alatt gazdaságtalan üzemeltetni egy iskolát, ugyanakkor az is látszik, hogyha egy település elveszti az iskoláját, az tovább súlyosbítja az elvándorlást és a falu elöregedését.

Ha a kormány némileg csökkentené a limitet, akkor több településen is megmaradhatna az iskola

– tette hozzá Ander.

Azonban a tanárhiány miatt ez a fajta átalakítás problémákba ütközhet. Főleg mivel leginkább a kistelepüléseket érinti a munkaerőhiány. Jelenleg Magyarországon kb. 4000 fős tanárhiánnyal lehet számolni (a kormány ebből 2400-at vallott be ezidáig). Elképzelhető az is, hogy a kormány részéről azért merült fel a felső tagozatok összevonása (saját kommunikációjuk szerint racionalizálása), mert ezzel lehetne kozmetikázni a pedagógushiányt országszerte.

Ander Balázs szerint az ország a demográfiai összeomlás szélén áll | Alfahír

A Jobbik alelnöke, Ander Balázs szerint hamarosan olyan össztársadalmi problémák elé nézhet az ország, amelyet, ha nem sikerül néhány éven belül rendezni, akkor szinte megoldhatatlan lesz. Ander hozzátette, hogy hazánk számára a 21. század legfontosabb kihívása a demográfiai problémák lesznek.

 

 

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Dobos Zoltán

Friss

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Dobos Zoltán