A román tanárok és egészségügyi dolgozók 30 ezer, a közszolgák 50 ezerrel keresnek többet, mint magyar kollégáik

Tanár

Az MTI a román statisztikai hivatalra hivatkozva közölte keleti szomszédunk jövedelmi viszonyainak legfrissebb adatait. Ami ebből kiderül, az megdöbbentő. 

Hogy az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója, az egy főre eső tényleges fogyasztás tekintetében Románia már megelőzte hazánkat, az tavaly év vége óta tudjuk. Most azonban kiderült az is, hogy 

már román közszolgának lenni is jobb, mint magyarnak. 

Az országos átlagot tekintve a román bruttó és nettó átlagbér is le van még maradva a magyartól. Ám az oktatásban tavaly júniushoz képest a nettó átlagbér 30 százalékkal, az egészségügyben csaknem 10 százalékkal, a közigazgatásban és a védelmi ágazatban pedig mintegy 18 százalékkal nőttek a bérek egy év alatt. Mostanra pedig ott tartunk, hogy átlagosan 

  • egy romániai pedagógus 30 ezer
  • egy romániai egészségügyi dolgozó 34 ezer
  • egy romániai közigazgatási dolgozó, rendőr, vagy katona pedig 52 ezer 

forinttal keres többet, mint magyar kollégái. 

 

Ezek eleve elég mellbevágó számok, ám önmagukon túlmutatva a puszta bérkülönbségnél jóval fontosabb dolgokra is rámutatnak. Romániában úgy keresnek jobban a közszolgálatban dolgozók, hogy az átlagjövedelem közben még mindig alacsonyabb, mint nálunk. Ennek pedig egyetlen oka van: 

az állam szerint fontos, hogy jól keressenek. 

Nem arról van tehát szó, amit ellenzéki körökben lassan már közhelyként emlegetnek, hogy "már a románok is lehagytak minket", mert ez egyelőre még biztosan nem igaz. A helyzet ennél is lesújtóbb. Ugyanis a fenti számokból az derül ki, hogy

Románia egy olyan, Magyarországnál szegényebb ország, amelynek viszont velünk ellentétben van nemzetstratégiája. 

Amelynek jegyében igyekeznek minél kevesebb pótolhatatlan embert elengedni az országból. Mert, persze az is komoly probléma, ha a CNC marósok, vagy a közgazdászok lépnek le Nyugatra, az azonban lényegesen súlyosabb következményekkel jár, ha nem marad elég tanár, orvos, ápoló, rendőr, vagy közszolga. Nélkülük ugyanis egy ország mindenféle formális államcsőd nélkül is földbe állhat. Akinek mostanában van iskoláskorú gyermeke, volt kórházban, vagy próbált kormányablaknál ügyet intézni, az már megcsaphatta a közelgő összeomlás szele. 

Száz évvel ezelőtt a magyar állam padlót fogott, és ebből a legnagyobb hasznot éppen az a Románia húzta, amely ezt elkerülte. Lehet büdösoláhozni, lehet bezzegromániázni is – és lehetne végre eltanulni tőlük azt, amit tényleg érdemes. 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss