Az Európai Bizottság 100 milliárd eurós beruházással tenné zöldebbé Európát

Ursula
Fotó: Twitter

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén, Brüsszelben ismertette az „Európai Zöld Megállapodás” (European Green Deal) nevű klímacsomagját. Az ülést megelőző sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében. A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van.

Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az MTI tudósítása szerint a klímatervről elmondta:

a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé a fellendülő gazdaság és a javuló életminőség mellett.

A dokumentum ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen – közölte a bizottsági elnök.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi, mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta:

az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, és ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.

A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiát, egy új iparpolitikai stratégiát, egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, egy, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Von der Leyen arra kérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, továbbá segítsék azok megvalósítását.

Az ambiciózus célok legyenek reálisak és mérhetőek

A bizottsági elnök beszéde után az európai parlamenti képviselőknek egy percben volt lehetőségük reagálni. Az ellenzéki magyar EP-képviselők közül a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton szólalt fel a vitában.

Cseh Katalin ígéretesnek nevezte a klímatervet, azt is mondta: végre van egy olyan Európai Bizottság, amelyet érdekel a jövő. Szerinte az európai zöld megállapodás nagyon ambiciózus terv, és az Európai Unió előtt hosszú út áll ahhoz, hogy ezt a történelmi vívmányt teljesítse. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Renew Europe készen áll erre, de vajon az Európai Tanács is? - tette fel a kérdést Cseh Katalin. Emlékeztetett rá: három tagország blokkolja az Európai Unió klímasemlegességi céljait, az egyik Magyarország. A momentumos képviselő arra figyelmeztetett:

nagyon fontos, hogy az uniós klímacsomag ne legyen a hatalmi játszmák áldozata, és egy valódi, biztonságos, fenntartható jövőt biztosíthasson mindenki számára.

Gyöngyösi Márton szintén örömét fejezte ki amiatt, hogy a klímaváltozás elleni fellépés kulcsfontosságú prioritás az új Európai Bizottság számára, az európai zöld megállapodás pedig egy valóban történelmi lépés. Azt is hangsúlyozta:

nincs kétség afelől, hogy az Európai Uniónak globális szerepet kell játszania a klímaváltozás ügyében, ambiciózus célkitűzéseket kell meghatároznia, de ezek legyenek reálisak, elérhetőek és mérhetőek.

Hozzátette: ne 2050-re, hanem sokkal hamarabb, lehetőleg már a mostani Európai Bizottság mandátumának a végére (vagyis 2024-re). Ehhez kapcsolódóan kijelentette, szükséges valamilyen köztes célkitűzés is: klímaügyben legyen elszámoltatható az Európai Bizottság.

Fidesz: nem csak ambiciózusnak kell lenni

A fideszes Tóth Edina EP-képviselő sürgette az Európai Bizottságot, hogy olyan pénzügyi keretet hozzon létre az európai zöld megállapodás számára, amely az európai polgárok érdekeit szolgálja, nem ró rájuk extra terheket, és tiszteletben tartja a tagállamok igényeit is.

„Az Európai Zöld Megállapodásnak nem csak ambiciózusnak kell lennie, hanem figyelembe kell vennie a tagállamok igényeit, valamint meg kell védenie a fogyasztókat és az Unió versenyképességét”

- emelte ki plenáris felszólalásában Tóth Edina.

Több európai parlamenti képviselőben is visszatetszést keltett, hogy Ursula von der Leyen nem maradt ott a vita végéig, és nagyjából a felénél elhagyta az Európai Parlament brüsszeli üléstermét.