Megszavazta a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos adatok tíz évre történő titkosítását az Országgyűlés kormánypárti többsége. A Mészáros Lőrincnek 300 milliárdos munkát biztosító, másfél évtized alatt megtérülő vasútvonallal kapcsolatban az ellenzéki pártok úgy vélekedtek, hogy a fideszes képviselők sem tudják, hogy mire mondtak igent.
A Fidesz-KDNP-s többség támogatásával ment át a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslat. A beruházással kapcsolatos magyar-kínai egyezménnyel kapcsolatos törvény eredetileg csak magát a megállapodást emelte a magyar jogba.
Ez az az 1000 milliárdos vasútfejlesztés, ami a szakértők szerint másfél évtized alatt térülhet meg, a forrás 15%-át a magyar állam állja, a maradék pedig kínai hitelből lesz fizetve. Mészáros Lőrinc 300 milliárd forintért dolgozhat a beruházáson, amelyről a törvény elfogadása után már nem lehet sokkal többet megtudni, ugyanis a kormány az ország külpolitikai érdekére hivatkozva
10 évre titkosította a szerződésekben szereplő, az előkészítéssel kapcsolatos és a döntések megalapozását szolgáló iratokban szereplő adatokat.
A kormány álláspontját ismertető Fazekas Sándor arról beszélt, hogy a Budapest-Belgrád vasúti projekt nyomán magas színvonalú személy és teherforgalom jöhet létre a két főváros között. A görögországi Pireuszi kikötővel történő szárazföldi összeköttetés szerinte nemcsak a magyar külkereskedelem szempontjából fontos, hanem a távol-kelet és elsősorban a Kína-Európa kereskedelem fontos láncszeme lesz.
„Ezzel nem kelet lándzsája leszünk, hanem Európa balekja.”
Ander Balázs, a Jobbik alelnöke a vita alatt a kormány új "Lőrinc-védelmi tervének" nevezte a beruházást és azt hangsúlyozta, hogy valószínűleg a Fidesz új gazdát keres magának, amikor Kína keleti gólem féle politikájához asszisztál.
Eladják a magyar jövőt üveggyöngyökért, csecsebecsékért, ahogyan az már megtörtént a történelemben
- mondta Ander, aki szerint egyértelmű, hogy Kína referenciát akar az európai piacon, amiben a Fidesz nyújt segítséget, de ezzel nem kelet lándzsája leszünk, hanem Európa balekja.
Az MSZP-s Szakács László azt mondta, hogy a kormány gazdaságpolitikája valójában nem patrióta gazdaságpolitika, hanem függés a kínai és az orosz pénzektől., amit ez a beruházás is jól mutat.
Többet költenek a haverokra, na meg a kínaiakra, mint a magyar munkavállalók védelmére
– utalt a szocialista politikus arra, hogy az óriásberuházáson ismert kormányközeli üzletemberek érdekeltségei dolgozhatnak.
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy a Budapest-Belgrád vasúti projekt nem teremt majd annyi munkahelyet, mint amennyit a kormány remél. A 10 évre szóló titkosítással összefüggésben pedig úgy vélte, a kormánypárti képviselők - a magyar emberekhez hasonlóan - nincsenek pontosan tisztában a projekt részleteivel, amikor igennel szavaznak majd egy 1000 milliárdos beruházásra.