Macron elítélte a rasszizmust, de megvédte a rendőröket

Macron

Emmanuel Macron francia államfő elítélte szerdán "a rasszizmust és a diszkriminációt, ami sorscsapás, egyben a köztársasági egyetemesség elárulása", de megvédte a rendőri erőket, amelyeknek "elsöprő többsége nem tudná magát besározni" - közölte Sibeth Ndiaye kormányszóvivő.

A francia ellenzék napok óta várta és sürgette a köztársasági elnök véleményét, miután a George Floyd halála miatti egyesült államokbeli tiltakozásokat támogató nemzetközi mozgalom keretében Franciaországban is sorozatossá váltak a demonstrációk a rasszizmus, valamint a rendőri brutalitás ellen.

"A rasszizmus egy olyan betegség, amely az egész társadalmat sújtja"

- idézte a kormányszóvivő az államfőt a kormányülés után. Macron kérhetetlenséget kért a témában, és a rasszizmus elleni hatósági fellépések megerősítését szorgalmazta.

A franciaországi tüntetéseket illetően viszont elutasított minden csúsztatást, azt hangsúlyozva, hogy "a francia rendőri erők elsöprő többsége nem tudná magát besározni".

A köztársasági elnök "az előállítási és a beavatkozási módszerek modernizálását" kérte, miután a téma körül Franciaországban is erős feszültségek vannak. Emlékeztetett a rendőri erők nehézségeire, és azt kérte, hogy a beavatkozások javítása és az átláthatóság erősítése folytatódjon a következő hetekben és hónapokban - mondta a szóvivő.

Christophe Castaner belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy ezentúl nem alkalmazható az előállításokkor az úgynevezett fojtófogás, amely George Floyd halálát is okozhatta, és zéró toleranciát hirdetett a rendőri rasszizmus ellen.

A kormány az elmúlt napokban nem győzte csendesíteni a hazai közéleti vitákat a rendőri erőszakról és rasszizmusról, amelyeket az amerikai tüntetések váltottak ki. Az elmúlt héten többször is több mint 20 ezren tiltakoztak francia nagyvárosokban a rendőri rasszizmus ellen. Az első, incidensekkel végződő megmozdulást egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja szervezte.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtelevízióban szerdán közzétett felmérése szerint a franciák 69 százaléka egyébként bizalommal van a rendőrség iránt. A magas támogatottság ugyanakkor hét százalékponttal kevesebb, mint 2019 áprilisban.

A rendőri erőszakot illetően a megkérdezettek kétharmada úgy vélte, hogy az erőszak "egyes személyek agresszív viselkedésének" a következménye, míg a franciák fele a folyamatos tiltakozó mozgalmaknak és a társadalmi feszültségek növekedésének tudja be a rendőri brutalitást, s csak 47 százaléka gondolja azt, hogy a létszámhiány és a fáradtság miatt történnek erőszakos rendőri fellépések.

A rendőri erőszak szankcionálását illetően a franciák viszont megosztottak. A megkérdezettek fele szerint a rendőrök által elkövetett hibákat nem igazságosan és nem függetlenül kezelik a hatóságok, és nem szankcionálják az elkövetés pillanatában. Leginkább a 18 és 24 év közötti korosztály (65 százalék) gondolja ezt, míg a 65 év felettieknek 57 százaléka úgy véli, hogy a rendőri túlkapásokat megfelelően szankcionálják.

(MTI)