Schmittelési botránysorozat Szlovákiában – A házelnök és volt szeretője is érintett

Schmittelési botránysorozat Szlovákiában – A házelnök és volt szeretője is érintett

Szlovákiában egyre nehezebb elválasztani a bulvárhíreket és a komoly belpolitikai tartalmú anyagokat, különösen mióta legfőbb közjogi méltósággá avanzsált egy olyan férfi, akinek 10 nőtől 11 gyermeke született és korábban elítélt maffiózókkal üzletelt. Boris Kollárnak, a parlament elnökének és volt szeretőjének, aki számára egy addig nem létező kormánybiztosi posztot kreáltak, most diplomamunkájuk schmittelését kell(ene) magyarázniuk.

„Bízzanak bennem, nem vagyok politikus!” – ezzel a szlogennel került be 2016-ban a parlamentbe egy évvel korábban vásárolt pártja élén Boris Kollár, akinek volt humorérzéke a párt nevének kitalálásakor, amikor a Család Vagyunk nevet (Sme rodina) adta a politikai formációnak. A playboy vállalkozó a bulvársajtó kedvence volt, minden kapcsolatáról és az azokból született gyermekekről is beszámolt a könnyedebb témákat kedvelő média. A pártnévválasztás tehát telitalálat volt női szavazótáborának meghódítása érdekében, de nem csak emiatt. A korábban elítélt bűnözőkkel üzletelő, nyaraló Kollár is tudhatja, hogy maffiakörökben is a család a legfontosabb.

2019-ben még Le Pennel és Salvinivel együtt kampányolt az EP-választásokon, hogy aztán 2020-ban a kormánykoalíció második legerősebb pártjaként az egyik legfőbb közjogi méltóságot is elhozza, Boris Kollár a parlament elnöke lett. A rossz nyelvek szerint az egyes kormányzati pozícióknak megvolt a maga árfolyama, de mint kiderült nem csak súlyos eurókért lehetett helyzetbe kerülni. Egyik volt szeretője, Petra Krištúfková és egyben egyik gyermekének anyja, olyan miniszteri biztosi posztot kapott, amelyet az ő kedvéért hozott létre a szlovák kormány. A hölgynek először azért kellett magyarázkodnia, mert együtt nyaralt a Ján Kuciak meggyilkolását megrendelő Kočnerrel, de nem sokkal később az is kiderült, hogy a szakdolgozatát sem ő írta. Krištúfková lemondott, de a botrány folytatódott, ugyanis Boris Kollárról is kiderült, hogy plagizált, amikor ötvenéves fejjel felsőfokú végzettséget szerzett (korábban egyébként a képzőművészeti főiskola igazgatótanácsának tagja volt).

Nem a mostani koalíció szembesült először efféle vádakkal Szlovákiában és még csak nem is az első legfőbb közjogi méltóságnak akadtak efféle gondjai. Kollár elődje, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Andrej Danko szintén plagizált, illetve a kapitányi rangot is érdemtelenül használta. Jakab Elemérnek, a Híd korábbi képviselőjének diplomája kapcsán is merültek fel kétségek és ugyan a nyilvánosság számára nem mutatta be sem a diplomáját, sem a diplomamunkáját, az ukrán főiskolán fellelhető szakdolgozatának címe. Danko kapcsán az akkori ellenzéki, jelenleg jórészt kormánypárti képviselők kemény szavakat használtak, az egész kormányra kiterjesztették a felelősséget, mondván vétkesek közt cinkos, aki néma.

Danko cikizésében, a felelősség kollektivizálásában még ellenzéki képviselőként élen járt a jelenlegi miniszterelnök, Igor Matovič, aki azonban már korábban jelezte, hogy az ő szakdolgozata körül sincs minden rendben. Saját maga elmondta, hogy munkájának egyetlen betűkét sem ő írta, mivel azt barátjának nővére gépelte be egy közös kéthetes horvátországi nyaralás során. Életszerű.

Bár a Szlovák Tudományos Akadémia társelnökének még nem készülnek megválasztani tudományos teljesítmény nélküli edzőt, a felsőoktatásban már a fenti plagizálások is kiverték a biztosítékot. Matovič az elégedetlenkedőket először azzal kívánta lehűteni, hogy átvizsgáltatta volna az összes megírt szakdolgozatot… Az ötlet nyilván a pillanat hevében született, hiszen a szakemberek és kormányának tagjai is gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tartják, de jól jellemzi Matovič igyekezetét a felelősség szétterítésére jól hangzó, de minden alapot nélkülöző mondatokkal.

Matovič később annyiban finomított, hogy szerinte megérett az idő az egyetemi oktatás minőségi átszervezésére. Bár a miniszterelnök Kollár és volt szeretője alma materét, a szakolcai, valamint a diószegi főiskolát nevezte nevén, mint amelyek torzítják a felsőoktatási rendszert, de lehet, hogy itt nem állnak meg. Ne felejtsük, hogy amikor a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága a komáromi Selye János Egyetemen tartotta ülését, a főiskolává való visszaminősítés árnyékában Matovič azt javasolta az intézménynek, hogy inkább a minőség javításával foglalkozzanak, minthogy idegen államok érdekeit képviselve irredenta elképzeléseket hirdessenek.

A cikk szerzője Cúth Csaba, a bumm.sk főszerkesztője.