Több mint ezer embert vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok a kedd éjjeli tüntetések során; a biztonsági erők és a tiltakozók közötti összecsapásokban ötvenegy tüntető és tizennégy rendőr megsérült - tájékoztatott a minszki belügyminisztérium szerdán.
A rendőrség azt állítja, az ország nyugati részén található iparvárosban erőszakos tüntetők fémrudakkal támadtak rá a rendőrökre szerdára virradó éjjel. A rendfenntartók először figyelmeztető lövéseket adtak le, de mivel ez nem állította meg az embereket, éles lőszerrel a tömegbe lőttek.
Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek megmozdulások. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett.
Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének. Nem sokkal később állami nyomásra elhagyta az országot, és Litvániából közzétett videóüzeneteiben már azt kérte honfitársaitól, hogy tartsák tiszteletben a törvényt, ne szálljanak szembe a rendőrséggel, és ne tegyék kockára életüket. A gyanú szerint kényszer hatására cselekedett.
Kedd éjjel immár harmadik napja került sor összecsapásokra a biztonsági erők és a tüntetők között. A hatóságok gumilövedékeket és villanógránátokat vetettek be, a tiltakozók kövekkel, üvegekkel és barikádok emelésével védekeztek.
Vasárnap óta több mint hatezer embert vettek őrizetbe. A hatóságok az internet-hozzáférés korlátozásával igyekszenek ellehetetleníteni a tüntetések megszervezését.
A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes.
A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vehettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.