A Fertő tó kiszáradással tiltakozik a kormány megalomán beruházásai ellen

Fertő tó
MTI

Míg a Balaton térsége elbukni látszik a zöldterületek beépítésével és a milliárdos beruházásokkal szemben, addig a Sopronban található Fertő tó még tartja magát a külső behatások ellen. A kérdés az, hogy meddig képes erre.

A tó "szerencséje" ugyanis a Balatonnal ellentétben, hogy az egész terület az UNESCO Világörökség része, így szigorú kritériumok vonatkoznak minden egyes építkezésre, és mivel a védettségi státusz határokon átnyúlik, ezért együttműködésre kell törekedni az érintett részes állam felelős miniszterével.

Mészáros beépíti a beépíthetetlent is

A beépítési láz még 2018-ban érte utol Fertőrákost, amikor is a magyar állam egy 23-30 milliárd forintos beruházást álmodott meg a területre. Eszerint épülne egy négy csillagos 100 szobás szálloda (ami 2020. július 31-én megkapta az engedélyeket is), emellett sportközpontot, ökocentrumot, új strandot, 800 férőhelyes parkolót, tennispályát és yacht kikötőt is kapna a part.

A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) menedzseli, amelynek az a Kárpáti Béla a vezetője, aki amúgy a soproni KDNP alelnöke is. Helyiek egyébként úgy tartják, hogy Orbán Viktor lánya, Tiborcz István felesége, Orbán Ráhel  többször is megfordult a tó környékén, és szerintük Ráhel egy-egy vitorlás és vendéglátós barátja is komoly szerepet kapott a projektben. Az ausztriához tartozó partszakaszon sem sokkal jobb a helyzet, és bár ott 15 darab beruházás tervpályázata készült el, amik önmagukban ugyan elmaradnak a magyar projekt méreteitől, ugyanakkor a kumulatív hatásuk valószínűleg számottevőbb.

Egy óriással kell szembeszállniuk - elveszítheti a Fertő tó a világörökségi státuszát

Sopronban kiderült, akad olyan ügy, ami összeköti az osztrák és a magyar civileket, és ugyanolyan fájdalmas a határ mindkét oldalán: különböző gazdasági érdekkörök belekezdtek (belekezdenének?) a Fertő tó beépítésébe.

A hazai oldalon található projekt viszont azóta is megrekedt a 200 fa kivágásánál, ugyanis a határ mindkét oldalán egyre komolyabb a civil ellenállás a tájidegen gigaprojekttel szemben. Tavaly szeptemberben az is kiderült: ahogy az osztrák, úgy a magyar kormány sem tájékoztatta az UNESCO-t a terveiről, hiába a vonatkozó Espoo és Helsinki egyezmények. A hiányossága a kormánynak talán abból fakadt, hogy a projekttel kapcsolatos hatástanulmányokban a környezeti terhelésre csak egyetlen mondat vonatkozott, vagyis nem igazán volt miről beszámolnia.

Újra érzem a Fertő tavi lázat, Budapest várhat míg vége van a nyárnak

Idén augusztusban már nemcsak idehaza, de a külföldi szervezeteket is felháborította a tervezett beépítés és húsz ország harminc civil szervezetének aláírásával juttattak el tiltakozó levelet a Fertő parti beruházás ügyében az UNESCO központjába, ahogy fogalmaznak: ezek a fejlesztések nem felelnek meg az UNESCO Világörökségi helyszínek számára kidolgozott működési útmutatónak sem, ami szerint minden javasolt helyszínnek rendelkeznie kell megfelelő kezelési tervvel vagy más dokumentált kezelési rendszerrel, amely meghatározza, hogyan kell megőrizni a hely kiemelkedő egyetemes értékét, lehetőleg széleskörű együttműködés révén.

Az elmúlt két évben a lezárt építkezés miatt a soproni régió polgárai nem tudtak lejutni a Fertő tóhoz. A beépítés eddig stagnált, a napokban viszont kiderült, nagy meglepetést nem okozva: Mészáros Lőrinc fogja végrehajtani a kiemelt beruházás második ütemét is - kezdte péntek délután Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési alelnöke sajtótájékoztatóját a Fertő tónál.

A tó is tiltakozik a beruházások ellen

Ahogy mondja, a 100 szobás gigahotel a térségben kihasználatlan lenne. A környezeti adottságait tekintve egy szikes tóról beszélhetünk, amely néha kiszárad, és annyira alacsonnyá válik a vízszintje, hogy kihajózni sem lehet rá, vagyis egy yacht kikötő létrehozására nem alkalmas a helyszín. Gyakorlatilag maga a tó is tiltakozik a megalomán beruházással szemben  - folytatta Brenner.

A Jobbik ugyanakkor tisztában vele, hogy a modernizációra szükség van nemcsak a tó körül, hanem a térségbeli többi településen is, amire kész, a kormánnyal ellentétben a régió adottságaival számoló, reális tervekkel rendelkeznek.

Szeretnénk végre egy olyan modernizációt megvalósítani, amiben a soproni lakók XXI. századi környezetben tudnák élvezni a védett táj szépségét.

Életszerű fejlesztésekre van szükség

Brenner az Alfahír kérdésére elmondta, korábban volt egy részletes fejlesztési terv, ez kimondottan a Balf településre (Fertőrákostól 9 km-re található) vonatkozott, amit most szeretnének Hegykőre is kiterjeszteni. Ennek lényege, hogy a Fertő tó több irányból lejáratot kapna. Mindez azért fontos, mert jelenleg egyetlen bekötőútról közelíthető meg, ezért a hatástanulmányok szerint csak erre az útra naponta több ezer autó zúdul. Ez sem az itt élők, sem pedig turisztikai szempontból nem a legszerencsésebb, a környezetvédelmi szemszöget nem is említve. Természetesen a modernizáció érintené a fertő tói strandot és a kikötőket is, ami egy nemzetközi együttműködés keretében valósulna meg, a Freunde des Neusiedlerseesel közösen. Az összefogás azért is fontos, mert az osztrák oldalon található beruházások ellen is fellép a párt, hiszen csak akkor lehet sikeres a Fertő tó világörökségi státuszának megmentése és az ehhez igazított fejlesztések, ha mindkét fél a térség környezetének megóvására törekszik.

A helyi társadalom, a helyi civilek egyre jobban átlátják azt, miért is kiemelten fontos, hogy ne legyen a Fertő tó mellett is balatoni láz, a Jobbik ez ellen dolgozik majd a jövőben is - zárta mondanivalóját Brenner Koloman.