Egy valódi segítséget nyújtó állami bértámogatási program látszólag rengeteg pénzbe került volna - hacsak nem nézzük meg, mi másra jutottak még milliárdok a Gazdaságvédelmi alapból - írja az mfor.hu a GKI friss elemzésére hivatkozva.
A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen – 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban
- húzza alá a GKI Gazdaságkutató.
Ha Magyarországon az első hullám idején minden érintett munkavállaló bérköltségének 80 százalékát 3 hónapra állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 milliárd forint lett volna.
Noha elsőre magasnak tűnhet ez az összeg,
Mindez azt jelenti, hogy lett volna pénz egy erőteljesebb, határozottabb bértámogatási programra is, csak éppen úgy tűnik, kormányzati szándék nem volt erre nézve.
Megjegyzik, a 360 milliárd forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy a fogyasztás kevésbé esett volna vissza (vagyis többlet áfa- és egyéb bevételt jelentett volna), emellett nem kellett volna több munkanélküli ellátást sem nyújtani.
A GKI szerint a második hullám 80 százalékos bértámogatása 65 milliárdból meglenne
A második hullám során a gazdaság már jobb helyzetben van, köszönhetően annak, hogy nem lépett életbe teljes kijárási tilalom és az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, például a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egy része, ahol jelentős volt a visszaesés.
A 10 leginkább sújtott ágazat közül a kormány jelenleg havi 5 milliárd forinttal a turizmus/vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, ráadásul őket is csak a bruttó bérük 50 százalékával. Ez az összeg azonban nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztetett ágazatról.
A GKI leszögezi, ha a bérköltség 80 százalékát 3 hónapig az állam magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek.
Vagyis 425 milliárd forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet 2020-ban. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított 2020-as kiadások 20 százalékát sem érte volna el
- írja a GKI.