Brüsszel válaszlépéseket fontolgat a Navalnij-tüntetések szétverése miatt

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetében elítélte szombaton az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista támogatására, hatósági tilalom ellenére tartott aznapi oroszországi tüntetések számos résztvevőjének őrizetbe vételét és az ellenük alkalmazott „aránytalan erőszakot”. Üzenetében Borrell hangsúlyozta, hogy hétfőn, az uniós külügyminiszterek videókonferenciáján „feltétlenül tanácskozni fognak válaszlépésekről”.

Szombaton több orosz városban számos tüntetőt, köztük Navalnij feleségét is előállították a helyi hatóságok. A tüntetők Moszkvában és Szentpéterváron áttörték a kordont, a rendőrök erőszakot alkalmaztak velük szemben.

A tiltakozásokat azután hirdették meg ellenzéki aktivisták, hogy a németországi gyógykezelésről hazatérő Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren őrizetbe vették, majd másnap egy hónapra letartóztatásba helyezték. Az aktivista és csapata az eljárást politikailag motivált leszámolásnak minősítette, amelynek célja szerintük az ellenzéki vezető elhallgattatása.

Navalnij tavaly augusztusban Szibériában rosszul lett, majd ezután gyógykezelésre egy berlini klinikára szállították. Több nyugati laboratórium ezután egybehangzóan azt állapította meg, hogy az ellenzéki vezetőt egy, a „novicsok” csoporthoz tartozó idegméreggel megmérgezték. Moszkva tagadja a vádat, és bizonyítékokat követel.

Az EU az eset után hat magas rangú orosz tisztségviselő és egy szervezet ellen vezetett be vagyonbefagyasztással és az unióba való beutazási tilalommal járó büntetőintézkedéseket.

Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásában szigorúbb szankciókra szólította fel az EU-t Oroszországgal szemben. A képviselők a rezsimhez kötődő orosz oligarchákra, Vlagyimir Putyin elnök belső körére és az orosz média propagandistáira terjesztenék ki a büntetőintézkedéseket, és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték munkálatainak azonnali leállítására szólították fel az EU-t.

(MTI)