A Corvinus professzora szerint a modellváltás mögött a hatalmas állami pénzek kicsatornázása áll

A Corvinus professzora szerint a modellváltás mögött a hatalmas állami pénzek kicsatornázása áll

Ha Varga Mihály megfogadja Orbán Viktor "javaslatát", akkor akár 2000 milliárd forint is juthat a felsőoktatásra az "újranyitás" alkalmából, ami így egészen más megvilágításba helyezi az egyetemi modellváltást. Ezt az intézményeken belül egyébként tisztán látják, legalábbis ez derül ki az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszorával készült interjúból. 

Szarháziakról írt a bizottsági elnök, az egyik fideszes szenátor Lenint emlegette, a másik lemondott

Az Orbán-kormány a budapesti SZFE bekebelezése után a vidéki egyetemeket is célba vette; a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) pénteken vált állami fenntartásúról alapítványi fenntartásúvá. De persze az intézmények által önként kért, valójában rájuk erőszakolt modellváltás miatt az egyetemi polgárság, a hallgatók és az oktatók többsége is tiltakozott.

Deák Dániel a hvg.hu-nak többek között elmondta, kétségesnek tartja, hogy a modell hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez, és arra számít, hogy a bőkezű uniós támogatások is értelmetlenül szóródnak szét a haveri kapitalizmus játékszabályai közepette. Ezt az előkészítés hiányával is magyarázta, hiszen nálunk

"egy éjszaka benyújtanak egy törvényjavaslatot, és pár nap alatt lefut az egész".

"Mivel ez egy kényszerfolyamat, és az érintettek semmiféle érdemi információval nem rendelkeznek – mint ahogy mi a Corvinuson sem rendelkeztünk, és sok tekintetben a mai napig sem rendelkezünk (nem tudjuk, hogy miről dönt a magas vezetés vagy az afölött álló kuratórium, hogy ők kivel tárgyalnak) –, nem tudjuk érdemben megítélni ezt a folyamatot"

- reagált arra a kérdésre, hogy milyen konkrét előnyei lesznek az egyetemi átállásnak. Ami azért is gond, mert nem lát most semmiféle biztosítékot arra, hogy megfordíthatóvá váljon a hazai felsőoktatás színvonalának csökkenése. 

Deák Dániel hangsúlyozta,

fokról-fokra felszámolták az egyetemi autonómiát.

"A modellváltással ugyan most megszűnik ez a formális állami kontroll, de az informális felügyelet ugyanúgy megmarad, mert a kormányzat a megbízható embereinek osztja ki a kuratóriumi helyeket, és rajtuk keresztül ugyanúgy felügyeli az egyetemeket, ugyanúgy a központi kormányzati akarat érvényesül. Sőt, akár azt is ki lehet jelenteni, hogy sokkal rosszabb lett a helyzet, mivel az intézmény számára sokkal kevesebb mozgástér maradt"

- magyarázta a professzor. 

A professzor kiemelte, mivel az államnak ott vannak a megbízható emberei a kuratóriumokban, ezért továbbra is az történik, amit a központi kormányzat akar. 

De ha az állam nem mond le a közvetett irányításról, mi szükség volt a modellváltásra?

A magánosításnak pont az az egyik oka, hogy hatalmas pénzek jönnek a kutatás-fejlesztésre és a humán szférára a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban. Sokkal több pénzt kapnak majd az egyetemek, és a kormányzat szeretné ezt a pénzt az utolsó forintig ellenőrizni - mutatott rá Deák Dániel.

"Ha az egyetem elnyer ilyen pályázatokat, akkor a megbízható emberekkel feltöltött kuratórium számára rögtön megnyílik a lehetőség, hogy adott esetben akár magánvállalatokhoz csatornázza ki ezeket a forrásokat a nyilvánosság számára átláthatatlan tranzakciókon keresztül. Ezt az állami egyetemmel sokkal nehezebben lehet megtenni.

Persze ott is meg lehet, de nem véletlen, hogy a magánegyetemet azzal kecsegtetik, hogy saját maga alapíthat gazdasági társaságokat, és megnő a gazdasági önállósága. Hát persze, megnő, de ez az önállóság egy olyan térben nyílik meg, ahol a játékszabályokat a haveri kapitalizmus diktálja. Az uniós támogatások ily módon sokkal inkább eltéríthetők" - fogalmazott.