A kormány idén július közepéig 900-nál is több titkos megfigyelést engedélyezett

Varga Judit
Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Jogász Egylet Értékek és intézmények a tízéves alaptörvényben című konferenciáján a Kúria dísztermében 2021. június 25-én.
MTI/Balogh Zoltán

A hvg.hu közérdekű adatigényléssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, mely válaszából kiderült: július 19-ig összesen 928 jóváhagyott titkosszolgálati kérelmet hagyott jóvá a tárca, ami minden korábbinál több, azaz napi szinten majdnem 5 esetet jelent.

A vonatkozó adatokat még a lehallgatási botrány kirobbanását követő napon kérte ki a lap. Értékelésük szerint ez az ezret közelítő szám azt mutatja, hogy jócskán megszaporodtak az ilyen, nemzetbiztonsági célú megfigyelések: elvégre ez csak idén nyár közepéig közel annyi eset, amennyi 2015-ben volt a teljes év során. Becslésük alapján az év végére akár 1700 jóváhagyásra is duzzadhat a szóba forgó kérelmek száma.

Pintér Sándor szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytatnak illegális megfigyelést

2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak - jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt, hétfőn az MTI-hez is eljuttatott válaszában a vasárnap este nyilvánosságra jutott lehallgatási botrány kapcsán. Pintér hozzátette, szerinte ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják.

A korábbi évek nemzetbiztonsági megfigyeléseinek száma a 168.hu statisztikái szerint így alakult:

  • 2015-ben 1038,
  • 2016-ban 1151,
  • 2017-ben 1256,
  • 2018-ban 1282,
  • 2019-ben pedig 1340 titkos információgyűjtés történt. 

Ez azonban tavaly némileg mérséklődött: akkor 1340 esetben adott engedélyt a Varga Judit vezette minisztérium. Látható tehát az évről évre növekvő tendencia, leszámítva a 2020-as évet, amikor a koronavírus csúcsévét éltük meg.

Lehallgatási botrány: folyamatban van egy nyomozás, de Polt Péter többet nem árult el

Ahogyan megírtuk, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának következő ülésére az ellenzéki képviselők, Vadai Ágnes, Lukács László és Harangozó Tamás kezdeményezik Pintér Sándor és Hajdu János, a TEK főigazgatójának meghallgatását. Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának következő ülésére az ellenzéki képviselők, Vadai Ágnes, Lukács László és Harangozó Tamás kezdeményezik Pintér Sándor belügyminiszter és Hajdu János, a TEK főigazgatójának meghallgatását - tudta meg a hvg.hu.

Emlékezetes, a Pegasus-ügyként is ismert, nemrégiben feltárásra került lehallgatási botrány dióhéjban azzal kezdődött, hogy az izraeli NSO cég kémszoftverét több kormánykritikus újságíró, civil és gazdasági szereplő telefonján is megtalálták itthon.

Stummer János a lehallgatási ügyről: a következő lépés, hogy a kormányra nyomást gyakorlunk

Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában kifejtette, a lehallgatási botrány miatt sürgető lenne összehívni a bizottság rendkívüli ülését, azonban a testület kormánypárti tagjai azt nem tartják indokoltnak. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a Direkt36 oknyomozó újságcikke szerint a magyar kormány újságírók, politikusok és más közszereplők okostelefonjainak feltörésére is használta a világ egyik legfejlettebb kémszoftverét.

A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, Stummer János vizsgálatot szorgalmazott az ügyben, amelyre ugyan Pintér Sándor belügyminiszter elment, de a bizottság kormánypárti tagjai távol maradtak, szabotálták a zárt ülés határozatképességét. Azóta a feljelentések folyományaként vizsgálat indult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila kezdeményezésével, miután visszatért szabadságáról.