Jellemző, hogy még az ellenzéki előválasztás első fordulójának lezárása sem a terveknek megfelelően történik, hiszen a kezdeti informatikai trauma után két nappal meghosszabbították a szavazást a szervezők, így csak szerda délutánra várhatóak az első eredmények. Ugyanakkor méltatlan lenne ráhúzni a kezdeményezésre a vizes lepedőt, az aktivisták, a civil szervezetek, a pártpolitikusok a semmiből hozták létre ezt a politikai innovációt egy olyan rendkívül bizonytalan közegben, mint amilyen a magyar belpolitika.
1. Tényleg nem ugranak egymás torkának
"Már az történelmi jelentőségű, hogy egyáltalán létrejött a pártelnöki találkozó, az meg pláne, hogy rendszeressé és sikeressé is vált" - Jakab Péter Jobbik-elnökként ezt még a tavaly évvégi Alfahírnek adott interjújában nyilatkozta, rámutatva, hogy a pártpolitikusok számára is mennyire megdöbbentő volt ez a folyamat, ami a jelenleg is zajló előválasztásban csúcsosodott ki. Ha őszinték akarunk lenni, talán nem is csak az ellendrukkerek gondolták úgy, hogy az ellenzéki pártok, kiegészülve civilekkel, illetve a szintén önálló entitánsként működő Márki-Zay Péterékkel ideje korán elbuknak. Sokszor hallottuk, hogy tavaszra, nyárra, őszre... biztos egymás torkának fognak ugrani. De ez nem történt meg. A csaták lokálisak voltak, vagy a háttérben, a füstös szobában zajlottak le. A közös program közben készül, most már csak azt kell eldönteni, ki álljon azzal a választók elé.
Jakab Péter: "Nem lepődnék meg azon sem, ha az ellenzék kétharmados felhatalmazást kapna"
"Úgy tudtunk igent mondani a közös listára, hogy a Jobbiknak semmit sem kellett feladnia az értékrendjéből, sőt, az összellenzék szó szerint ugyanazt tűzte ki célul, mint amit mi is meghatároztunk év elején a Jobbik Elvi Nyilatkozatában: egy független, élhető, büszke Magyarország megteremtését."
2. Az MSZP nemcsak saját kormányfő-jelöltet nem tudott állítani, de a vidéki hálózatát is elveszíti
Az MSZP-nek már saját szocialista jelöltet sem sikerült találnia az előválasztásra, 2018-hoz hasonlóan ismét külső ember mögé álltak be a párbeszédes Karácsony Gergely személyében. Ennek pedig komoly kihatása van a korábban erős vidéki szocialista hálózatra is, amellyel kapcsolatban korábban mindig az volt a mondás, hogy ott „csak a szociknak vannak embereik”. Az előválasztás bebizonyította, hogy sok körzetben olyan helyben népszerű, hiteles jelöltek vannak, akik sokkal nagyobb eséllyel indulnak a kormánypártok jelöltjeivel szemben, mint a már évtizedek óta ott induló szocialisták. Mindeközben pedig már az eddig biztosnak tűnő budapesti szocialista bástyákban regnáló politikusok sincsenek biztonságban, hiszen a DK sok helyen erős alternatívát állított velük szemben az előválasztáson.
3. Miután tavaly még sokan leírták, az ellenzéki összefogás meghatározó pártjává válik a Jobbik
A 21 Kutatóközpont elemzése szerint a Jobbik 34 egyéni választókerületi győzelemmel a legtöbb győzelmet fogja aratni az ellenzéki előválasztáson. Főként a vidéki körzetekben tarolhat Jakab Péter pártja, amely körzetekben eldőlhet a kormányváltás (az idézett felmérés szerint a 35 billegő vidéki körzetből 14-ben a Jobbik jelöltje mérkőzhet majd meg a fideszes jelölttel), így a Jobbik szereplése meghatározó lesz az ellenzéki összefogás sikeressége szempontjából.
Ellenzéki vezér kerestetik: a vidék megnyerése nélkül nem fog menni a kormányváltás
A napokban hozta nyilvánosságra a Závecz Research legújabb felmérését, amely az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek támogatottságát mérte fel. Ebből többek között az derült ki, hogy a kisvárosok és a községben élő ellenzékiek, valamint az aktív bizonytalanok között Jakab Péter, a Jobbik elnöke a legnépszerűbb miniszterelnök-jelölt.
4. Az előválasztás és Jakab Péter erős kampánya miatt az ellenzék már nem esélytelen vidéken sem
Korábban a Fidesz uralma megingathatatlannak tűnt vidéken, 2018-ban az ellenzék mindössze 3 egyéni választókerületet tudott megnyerni a fővároson kívül. Az előválasztás intézményével és Jakab Péter a vidéki emberek problémáit középpontba állító kampányával azonban az ellenzék képes volt vidéken is számottevő támogatásra szert tenni, aktivizálódtak az ellenzéki és a bizonytalan szavazók is. Mindez elengedhetetlenül fontos a 2022-es kormányváltáshoz, hiszen az ellenzéknek a 18 budapesti egyéni választókerület mellett minimum 36 vidéki körzetet is meg kell nyernie a parlamenti többséghez.
5. Vannak karakterek az ellenzéki oldalon is
A Fidesz sikerét abban mérik, hogy van egy Orbán Viktoruk. A perszonalizált politikát lehet szeretni vagy elutasítani, lehet az előnyeit vagy épp a hátrányait kiemelni - ettől függetlenül egyre erőteljesebb az euroatlanti világban. Orbán Viktort csak egy olyan ember tudja legyőzni, aki megfelelő karizmával, elszántsággal..., tökösséggel van felvértezve. Az előválasztás azt is megmutatta, hogy az egykori MSZP-s Botka László vagy az ex-jobbikos Vona Gábor után újra lehet olyan karakter az ellenzék élén, aki képes lehet felkavarni az állóvizet, képes lehet hírt adni magáról. Egyébként főleg a második miniszterelnök-jelölti vita rávilágított, hogy még Karácsony Gergely és Fekete-Győr András is tud keménykedni. Miközben ott van a színpadon Jakab Péter és Márki-Zay Péter is. Ők gyakorlatilag az ismeretlenségből küzdötték fel magukat néhány esztendő alatt a kérlelhetetlen jobboldali kihívó szerepébe és képesek voltak a saját közösségi médiájukon keresztül is komoly bázist felépíteni, de ma már a baloldali sajtó is kénytelen teret engedni számukra. Dobrev Klára pedig valószínűleg sokkal, de sokkal ügyesebb és határozottabb politikus, mint amilyen a férje valaha is volt.
5 bomba, ami miatt érdemes volt megnézni az RTL Klub miniszterelnök-jelölti vitáját
Péntek este volt a második ellenzéki miniszterelnök-jelölti vita, ezúttal az RTL Klubon. Még a részletes elemzések hátra vannak, de 5 érdekességet igyekszünk most megmutatni. Talán a legnagyobb hoppá!-élményt Karácsony Gergely szolgáltatta. Ugyanis kijelentette, zuglói lakosként nem támogatná a szocialista Tóth Csabát, és Hadházy Ákosra szavazna.