Előrelépés? A klímacsúcs célja 1,5 fokban maximálni 2030-ig a globális felmelegedés mértékét

Előrelépés? A klímacsúcs célja 1,5 fokban maximálni 2030-ig a globális felmelegedés mértékét

Csaknem kétszáz ország részvételével kezdődött meg vasárnap a skóciai Glasgowban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése (Conference of the Parties, COP26), azonban személyesen a világ több olyan vezetője sem vesz részt rajta, mint II. Erzsébet, Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping, vagy épp Ferenc pápa.

Az MTI tájékoztatása szerint a találkozón, amelynek helyszínén várhatóan 25 ezer politikus és szakértő fordul meg a következő 12 napban, olyan terveket terjesztenek elő és vitatnak meg, amelyekkel a modellszámítások alapján 1,5 fokra lehet korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A konferencia elé időzített szakértői számítások szerint az energiafelhasználás ehhez szükséges globális átalakításához a következő évtizedekben legalább százezer milliárd dollárra lesz szükség.

A legnagyobb skóciai városban rendezett COP26-értekezletre - amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre - hivatalos mások mellett Joe Biden amerikai elnök is.

A szervezők meghívták Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, aki azonban a Downing Street tájékoztatása szerint sajnálkozásának kifejezést adva közölte Boris Johnsonnal, a vendéglátó brit miniszterelnökkel, hogy az oroszországi koronavírus-helyzet miatt nem tud személyesen jelen lenni a glasgow-i klímacsúcson.

Brit kormányforrások szerint valószínűtlen Hszi Csin-ping kínai elnök részvétele is, bár ezt hivatalosan a kínai fél nem zárta ki.

A brit tudósok szerint is a dúsgazdagoknak kellene visszafogniuk magukat, hogy megússzuk klímaválságot

A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez - figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve. A legtehetősebb 5 százalék - az úgynevezett "szennyező elit" - 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között - írja a BBC News.

A résztvevőket az eredeti tervek szerint II. Erzsébet királynő köszöntötte volna hétfőn. Az udvar azonban a héten bejelentette, hogy a 95 esztendős uralkodónak orvosai kétheti pihenést javasoltak, így ő sem lesz jelen az értekezleten, és köszöntőjét a vendégek előre rögzített videófelvételről hallgathatják meg.

Ferenc pápa a BBC brit közszolgálati rádió számára rögzített felhívásában hangsúlyozta:

a skóciai ENSZ-klímarendezvényen a világ sorsa iránti közös felelősségvállalás megújítására van szükség, tekintettel a klímaváltozás és "a közös otthonunk leépülése" jelentette példátlan fenyegetésre.

A katolikus egyházfő szerint a klímaváltozás és a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az emberiség mennyire sérülékeny, emellett számos kétséget, aggályt vetett fel a gazdasági rendszerekkel, az egyes társadalmak megszerveződésének módjával kapcsolatban. 

"Elvesztettük biztonságérzetünket, megtapasztaltuk, milyen érzés az életünk feletti ellenőrzés elvesztése" 

- fogalmazott Ferenc pápa a konferencia kezdete előtt elhangzott üzenetében.

Alok Sharma, aki a brit kabinetiroda államtitkáraként a COP26-értekezlet elnöke, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: 

rohamosan fogy az idő arra, hogy a globális felmelegedést az elfogadott célnak megfelelően 1,5 fokra lehessen korlátozni a 2030-ig szóló előrejelzési távlatban, és "a vészcsengők már világszerte megszólaltak".

Hozzátette: a klímaváltozás a koronavírus-járvány elmúlt egy évében sem szünetelt.

A helyzet sürgető mivoltát illusztrálandó a COP26-ülés helyszínéről, Glasgowról nevezték el az Antarktisz nyugati térségének egyik különösen gyors ütemben olvadó, eddig névtelen gleccserét. A 100 kilométer hosszúságú jégfolyamból és tágabb környezetéből a műholdas adatokra alapuló mérések szerint az utóbbi 25 évben 315 milliárd tonna jég olvadt bele a környező óceánba.

Mark Carney, az ENSZ klímaügyi különmegbízottja, a Bank of England - a brit jegybank - előző kormányzója a Financial Times című londoni üzleti napilap hétvégi számának írt elemzésében közölte: 

a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek.

Carney szerint ehhez ki kell építeni egy külön pénzügyi rendszert, amelynek tevékenysége kizárólag a nettó karbonsemleges energiafelhasználás finanszírozására összpontosít.