Az Egyesült Államok komoly lobbitevékenységet tervez annak érdekében, hogy több országot is maga mellé állításon az orosz-ukrán konfliktusban. Úgy tűnik, egyre több ország ítéli el az oroszok fenyegetőzését.
A Politico arról számolt be, hogy Európán kívül, a Közel-keleten és Ázsiában is több országot is igyekszik maga mellé állítani az Egyesült Államok. Anthony Blinken külügyminiszter Nagy-Britannia, Franciaország és Németország mellett tárgyalt, Katarral, Kuvaittal vagy éppen Japánnal és Indiával is.
Az irány rávilágít arra a fajta politikára, amely az elmúlt hetekben jellemezte az amerikai külpolitikát. A CIA igazgatója, Williams Burns igyekszik minél több államot meggyőzni arról, hogy Oroszország követelései veszélyeztetik a világpolitikai egyensúlyt.
„Ez egy totális stratégia, mert Ukrajna esetleges megtámadása minden országra hatással lesz"
- mondta a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője.
Az amerikai diplomáciai terjeszkedés azt mutatja, hogy Amerikának valós alternatívái vannak egy konfliktus esetére. Az Egyesült Arab Emirátusokkal és Kuvaittal – mindkettő jelentős energiatermelő – folytatott csevegés jelzi Oroszországnak, hogy
Washingtonnak van terve arra vonatkozóan, mi történik, ha Moszkva leállítja Európa gázellátását.
Hidegháború - Katar szállíthat gázt Európának Oroszország helyett
Katarnak az Egyesült Államok segítségére lesz szüksége ahhoz, hogy meggyőzze Doha üzleti partnereit, hogy a katari földgáz egy részét Európába szállítsák, ha az orosz-ukrán konfliktus miatt esetleges fennakadások lépnének fel az Európába irányuló orosz gázszállításban - fejtette ki a tárgyalásokat jól ismerő, neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő a Reuters brit hírügynökségnek.
Úgy tűnik azonban, hogy a diplomáciai offenzíva nem változtat Vlagyimir Putyin tervein. Az orosz vezetőt 2014-ben már egyszer megszállta Ukrajnát, a jelek szerint jobban aggódik amiatt, hogy nélkülük rajzolják át a globális térképet.
Néhány ország, amely felkerült az Amerika lobbi listájára, mint például Brazília és India, azért is nehéz terep, mert komoly gazdasági és katonai kapcsolataik vannak Oroszországgal, ami megnehezíti a Biden-adminisztráció feladatát. Még Amerika hagyományos szövetségesei, például Németország is mérlegeli gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal, miközben azon gondolkodnak, hogyan reagáljanak egy esetleges invázióra.
Az oroszok sem lesznek tétlenek, hiszen pénteken a francia elnökkel fog találkozni Putyin.
Európa kész szankciókat alkalmazni Oroszország ellen, de egyelőre szeretné békés módon rendezni az ukrán kérdést
Emmanuel Macron francia elnök pénteken telefonon beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - közölte kedden a francia elnök, majd megígérte, hogy „soha nem adja fel az Oroszországgal folytatott párbeszédet". A Politico szerint Macron Berlinben felszólalt Olaf Scholz német kancellár mellett, aki a Moszkvával való tárgyalások folytatását is szorgalmazta, mivel egyre nagyobb a félelem a terén, hogy Oroszország ukrajnai inváziót tervez, miután több mint 120 000 katonát gyűjtött össze a határon.
Az oroszok tavaly ősszel kezdtek csapatösszevonásba Oroszország ukrajnai határa mentén. A helyzet nem kedvez Biden azon vágyának, hogy „stabil és kiszámítható” viszonyt alakítson ki Oroszországgal.
Biden és munkatársai megbízatásuk kezdete óta megígérték, hogy a „diplomácia mindenekelőtt” elvet alkalmazzák az ilyen globális kríziseknél, szakítva ezzel a Donald Trump éveken keresztüli tweetekkel fűtött dühével. Biden december végén telefonált Putyinnal, és figyelmeztette őt, hogy országa súlyos gazdasági szankciókkal sújtja, ha ismét megsértik Ukrajna szuverenitását.
A NATO válaszolt Putyinnak
Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára hangsúlyozta, hogy a szövetség igyekszik kerülni a konfrontációt, de nem tud és nem is akar kompromisszumot kötni azokat az elveket illetően, amelyeken a szövetségesek biztonsága nyugszik - írta a Euronews.
A NATO-val egyszerre az Egyesült Államok is megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire.
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések, de nem teljesíthető minden orosz követelés. Az USA szerint Moszkva nem várhatja el a NATO-tól, hogy vonja vissza alakulatait és fegyverzetét Kelet-Európából, és nem zárható ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetősége sem.