Elrendelte a mariupoli Azovsztal acélmű tervezett ostromának leállítását csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására - számol be róla a Magyar Távirati Iroda.
"Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Nem kell bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy sem juthasson át" - utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert tévékamerák előtt.
Az ostrom megindításának Putyin általi lemondását megelőzően Sojgu arról beszélt, hogy a gyár birtokbavételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az elnök azt hangoztatta, hogy a létesítményt megostromolni "nem célszerű".
Az Azovsztal megostromlásának lemondása mellett Putyin utasítást adott rá, hogy az üzem védőinek ismételten ajánlják fel a fegyverletétel lehetőségét, szavatolva számukra az életben maradást és a fogságban a vonatkozó konvenció szerinti emberséges bánásmódot. Putyin gratulált Sojgunak Mariupol "felszabadításához", és elrendelte a harcokban érdemeket szerzett katonák kitüntetését.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovsztalban körülzárt "nacionalisták" semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a "felszabadított" Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra.
Az orosz védelmi tárca vezetője szerint egyébként az üzem területén több mint kétezer fegyveres tartózkodik, miután 1478-an közülük már megadták magukat. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveresek és a külföldi zsoldosok létszáma Mariupol bekerítésekor 8100 körüli lehetett. A Kommerszant az ostrom lemondásával kapcsolatban utalt rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.
Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök.
Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai rendezésről bármilyen szinten kész tárgyalásokat folytatni, de csak abban az esetben, ha a megbeszélések jól előkészítettek és érdemiek. Emlékeztetett rá, hogy a Törökország kezdeményezésére március 10-én létrejött orosz-ukrán-török külügyminiszteri találkozónak semmilyen gyakorlati folytatása nem lett.
Hozzáfűzte, hogy az orosz-ukrán tárgyalások gyakorlatilag mindennapos rendszerességgel folynak. Kifogásolta, hogy az ukrán tárgyalási pozíció nem következetes és hogy a megbeszéléseket Kijev agresszív retorikával kíséri.
Poliscsuk azt mondta, hogy az ukrajnai orosz "különleges hadművelet" akkor ér véget, amikor minden a célja megvalósul. Ezek között sorolta fel a Donyec-medencei civilek védelmét, Ukrajna demilitarizálását és "nácitlanítását", valamint annak a fenyegetésnek a megszűntetését, amely Ukrajna területének a NATO-országok általi birtokba vételéből ered. A diplomata azt mondta, hogy a művelet a tervek szerint halad.
Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által csütörtök délelőtt ismertetett hadijelentés szerint orosz és a luhanszki csapatok teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták az ukránok által megerősített Kremennaja falut. A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán az ukrán hadfelszerelés és élőerő összpontosulásának 20 területére mért csapást, a rakétaerők és a tüzérség egységei 1001 katonai célpontot támadtak, a légvédelem pedig 13 drónt lőtt le.
Konasenkov szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 511 drónt, 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 1046 tüzérségi löveget és aknavetőt, 254 föld-levegő rakétarendszert, 262 rakéta-sorozatvetőt, 2410 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, valamint 2259 speciális katonai járművet veszített.
Peszkov "lehetséges terrorcselekmény meghirdetésének" és elfogadhatatlannak minősítette Alekszej Danyilovnak, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának azt a kijelentését, hogy Ukrajna csapást fog mérni a Krími hídra, amint erre lehetősége nyílik. Hozzátette, hogy az ilyen stratégiai objektumok kiemelt védelemben részesülnek Oroszországban. A donyecki hatóságok közölték, hogy az orosz Nyomozó Bizottsággal (SZK) közösen jegyzőkönyvet vettek fel 26 civil haláláról, akiknek holttestére szerdán találtak rá a mariupoli 4. számú városi kórházban. A tájékoztatás értelmében az áldozatok amiatt vesztették életüket, mert az Azov ukrán nacionalista alakulat masszív tűz alá vette az épületet.