Megszavazták: vége annak a katázásnak, amit eddig ismertünk

Megszavazták: vége annak a katázásnak, amit eddig ismertünk

Az Országgyűlés 120 igen, 57 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés 120 igen, 57 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot, mely gyakorlatilag véget vet annak a szabad adózási formának, amit eddig megszokhattunk.

A módosítás legfontosabb eleme, hogy a jövőben az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Ez azt jelenti, hogy a katás vállalkozók a jövőben nem számlázhatnak cégeknek. A gyakorlatban ez több százezer embert taszíthat ki a katás adózásból, átterelve egy költségesebb formába, növelve az állami adóbevételeket (értsd: megszorítás).

Az új kata szabályai szeptember 1-jétől lépnek hatályba, az új kata választásáról szóló nyilatkozatokat szeptember 25-éig nyújthatják be az adóhivatalhoz az érintettek.

Akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.

A tételes adó mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, megszűnik azonban az a lehetőség is, hogy 75 ezer forint befizetésével az ellátási alap is emelkedik.

Keveseket érintő, de pozitívnak beállított változás, hogy az eddiginél magasabb, 18 millió forintos bevételi értékhatárig alkalmazható a jövőben a kata.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szabályozásra azért volt szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata azonban nem csak a visszaéléseket szüntette meg, hanem gyakorlatilag az egész adózási formát kiüresítette.

A módosítás miatt kedden több ezren tüntettek Budapesten, a demonstrálók két hidat is elfoglaltak. A kormány és a kormánypártok egy nap alatt lezavarták a törvény benyújtását és megszavazását, elkerülve a társadalmi felháborodás kibontakozását; sem szakmai, sem politikai, sem civil egyeztetés nem zajlott a több százezer ember megélhetését befolyásoló törvénymódosítás előtt.