A katonai junta kivégzett négy ellenzéki aktivistát, köztük egy volt képviselőt Mianmarban

A katonai junta kivégzett négy ellenzéki aktivistát, köztük egy volt képviselőt Mianmarban

Kivégeztek négy ellenzékit, köztük egy volt képviselőt és egy ismert demokráciapárti aktivistát Mianmarban. A nemzetközi tiltakozás ellenére évtizedek óta először hajtottak végre halálbüntetést az országban - írta a Global New Light of Myanmar című állami napilap hétfőn.

A börtönben tartott ellenzékieket terrorizmus miatt ítélték el, és akasztással végezték ki őket vasárnap

- tette hozzá a lap.

Az országot irányító junta rövid közleményben erősítette meg a kivégzések tényét. A katonai vezetés már június elején bejelentette, hogy egy előre meg nem határozott időpontban halálbüntetés vár a négy elítéltre, miután fellebbezésüket elutasították.

A nemzetközi közösség kifogásolta az ítéleteket, rámutatva, hogy az eljárások katonai bíróság előtt és zárt ajtók mögött zajlottak le. Zav Min Tun, a junta szóvivője szerint indokolt volt a halálbüntetés, mert az elítéltek legalább ötven civilt meggyilkoltak.

Mianmarban legutóbb 1990-ben hajtottak végre halálbüntetést.

Manny Maung jogvédő elmondta, hogy az ellenzékiek hirtelen kivégzéséről családjaik is csak utólag értesültek a médiából.

Az aktivista felszólította a nemzetközi közösséget, hogy azonnal hozzon intézkedéseket a mianmari katonai vezetéssel szemben.

A 41 éves képviselő, Phjo Zeja Thav, valamint az 53 éves aktivista, Kjav Min Ju néhány nappal korábban online felvehette a kapcsolatot családjával - tájékoztatott a helyi média. Kjav Min Ju egyik hozzátartozója elmondta: bíztak benne, hogy egyelőre nem hajtják végre az ítéleteket.

Kjav Min Ju 1988 óta harcolt a demokráciáért, és több mint húsz évet töltött börtönben. Phjo Zeja Thav rapperből lett képviselővé, és a puccsal eltávolított előző vezető, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí szövetségesévé.

A mianmari katonai vezetés több tucat aktivistát ítélt halálra, akik tiltakoztak a hadsereg tavalyi hatalomátvétele miatt.

Mianmarban a hadsereg tavaly február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, letartóztatta az országot de facto vezető Aung Szan Szú Kjít és az általa vezetett Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) kormánypárt számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a 2020. novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte meg.

A kivégzéseket elítélte egyebek között az Egyesült Államok, Japán, Kína és Franciaország

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője hétfői nyilatkozatában a lehető leghatározottabban elítélte, hogy a "mianmari katonai rezsim a demokrácia iránt elkötelezett vezetőket és választott tisztségviselőket végzett ki kegyetlen módon". Felszólították a rezsimet, hogy "haladéktalanul vessen véget az erőszaknak, engedje szabadon az igazságtalanul bebörtönzötteket, és békés módon térjen vissza a demokráciához a mianmari nép akaratának megfelelően".

Josimasza Hajasi japán külügyminiszter nyilatkozata szerint "a kivégzés szembe megy azzal a többször megismételt felhívásunkkal, hogy minden őrizetben lévő (politikai foglyot) engedjenek szabadon. Ezenkívül erősíteni fogja a (mianmari) nép felháborodását és elmélyíti a konfliktust, illetve növeli Mianmar nemzetközi elszigetelődését. Mély aggodalommal tekintünk az ügyre."

A kínai külügyminisztérium nyilatkozatában felszólított minden mianmari felet, hogy a konfliktusokat az alkotmányos keretek között oldják meg.

Franciaország hétfőn szintén elítélte a mianmari kivégzéseket. A francia külügyminisztérium ismételten felszólított a mianmari katonai junta és a politikai pártok közötti párbeszéd folytatására és az erőszak beszüntetésére.