Akit érdekelnek a korábbi hónapok összefoglalói, itt olvashatja őket: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november. Az év bűnügyeiről ITT olvashat, a budapesti híradót pedig itt tekintheti át.
Az év rögtön egy kegyetlen párizsi támadással indult: a szélsőliberális, provokatív tartalmakat előállító Charlie Hebdo nevű újság szerkesztőségét két terrorista támadta meg válaszul arra, hogy a lap korábban Mohamed-karikatúrát készített. A vérengzéshez másnap egy újabb szélsőséges csatlakozott, aki lelőtt egy rendőrt, majd egy Kóser boltban gyilkolt és ejtett túszokat. A három napig tartó esemény során 17 embert öltek meg az al-Kaida jemeni táborában is kiképzést kapott, de egyébként francia állampolgárságú tettesek.
Az európai támadás természetesen elnyomta az eközben továbbra is mindennapos, de Európán kívüli merényleteket. Pedig Afrikában az Iszlám Állammal szövetséges Boko Haram olyan szintre süllyedt, hogy januárban egy tízéves kislánnyal robbantatták fel magát egy zsúfolt piacon, de még aznap robbantottak bombát egy pakisztáni síita mecsetnél is. A támadások tehát nem hagytak alább, pusztán a közel-keleti mészárlások olyan hétköznapivá váltak, hogy az európai ingerküszöböt már csak egy európai, vagy észak-amerikai támadás lépheti át.
Kivégzés focimeccsért
Még mindig januárnál tartunk, amikor az egyik legröhejesebb kivégzési indokot szolgáltatta az Iszlám Állam: 13 kamasz fiút végeztek ki azért, mert az Ausztráliában zajló Ázsia-kupa Jordánia-Irak mérkőzését nézték a tévében. Nem sokkal később egy líbiai luxushotelt rohant le öt fegyveres, golyóálló-mellényben, több áldozatot szedve.
Keresztényüldözés
A következő európai terrortámadás Dániát érte: immár februárt írunk, amikor egy fegyveres megölt két járókelőt egy zsinagógánál, majd a rendőrök ellen fordult. Aznap, amikor lelőtték, Nigériában megint egy tízéves kislány robbantotta fel magát egy buszpályaudvaron, megölve egy csomó gyereket. Európát azonban ekkoriban jobban foglalkoztatta, hogy felfedték az IÁ egyik fő lefejező-emberének személyét, egy jómódú londoni családból származó informatikust. Persze eközben a vallásüldözés sem hagyott alább: az IÁ mintegy száz keresztényt mészárolt le hite miatt Szíriában. S ha már kereszténység: alig telt el két hét, és Pakisztánban felrobbantottak egy templomot, mely során többen meghaltak, és sokan megsebesültek, de ekkor ismerték fel francia kisiskolások is egy volt osztálytársukat azon a videón, amin Szíriában egy kisfiú végez ki egy túszt.
Védtelen repterek
Ráadásul ekkoriban döbbenhettünk rá arra is, mennyire felkészületlenek vagyunk: a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung német lap munkatársának csak egy sárga mellényt kellett felvennie ahhoz, hogy tíz perc alatt besétáljon a frankfurti repülőtér üzemi területeire egy táskával a kezében. A biztonság a tunéziai Bardo múzeumban sem volt megbízható: március 18-án 19 embert öltek meg itt, köztük spanyolokat, németeket, lengyeleket. Ám ez még messze nem olyan kreatív barbárság, mint amit Spanyolországban terveztek lefülelt iszlamisták, akik nyilvános lefejezést akartak végrehajtani Katalóniában.
Magyar támadás
Még csak áprilisban járunk, amikor több fenyegetést is kapott Magyarország: iszlamisták több honlapot törtek fel, köztük egy óvodáét és egy önkormányzatét is, ahol az IÁ-t dicsőítették. Hogy miért, azt talán csak ők tudják, de nem árt tudni, hogy az érintett Zsanán van az ország legnagyobb gáztározója. S miközben folyamatosan tartóztatták le Nyugaton a merényletekre készülő fanatikusokat, a Boko Haram pedig továbbra is százával mészárolta le az ártatlanokat, a magyar határtól 200km-re Allah Akbar kiáltással támadtak meg egy rendőrőrsöt.
És ha felmerülne a kérdés, honnan van egy csomó tankja az Iszlám Államnak, hát júniusi cikkünkből kiderült: Magyarországtól. A Gyurcsányék által 2004-ben Iraknak adományozott harcjárművek ugyanis az IÁ kezére kerültek, miután az iraki sereg elmenekült előlük.
Barbarizmus, gyermekkatonák
A franciák pedig ekkor szembesülhettek egy újabb támadással: egy Lyonhoz közeli településen rohantak le egy üzemet fegyveresek, ahol robbanások történtek, egy ember fejét pedig a kerítésre tűzték a barbárok.
Júliusban már arról írtunk, hogy több mint 1100 gyermekharcost képzett ki az Iszlám Állam, de cikkeztünk arról is, hogy terroristák vegyülnek a bevándorlók közé – ez később be is igazolódott.
A nyugati ostrom közben Törökország borzalmas eseményeket élt át, amikor egy pártrendezvényen a tömegben robbantottak szélsőségesek, ráadásul a több tucat halálos áldozattal járó eseményről videó is készült.
Visszanyaló fagylalt
A bevándorláspárti Svédországban is történt egy merénylet: eritreai menedékkérők kimentek a táborból, bementek egy Ikeába, és csak úgy több embert megkéseltek – mindeközben az IÁ is lefejezett egy horvát túszt. Ekkoriban már egyre több ország szállt be a szíriai háborúba, az illegális bevándorlók száma pedig napi 5-10 ezer főre nőtt. Ennek szeptember 15-én a határzár vetett véget, amit Röszke megtámadása követett. Ezután már csak átutazóba jöhettek be az országba az idegenek, nem regisztráltunk senkit, majd október 17-én a teljes határzárral ez is véget ért. A migránskrízis hátterében pedig egyre növekedett a katonai beavatkozás, Putyin orosz elnök hivatalosan bejelentette, hogy légicsapásokat mérnek az Iszlám Állam állásaira.
Nálunk is jártak
Októberben a Betyársereg tagjai találtak a határ közelében olyan mobiltelefonokat, amiket migránsok hagyhattak el, és tele voltak kivégzésekről, illetve más borzalmakról készített közeli felvételekkel – szakértők szerint ezek ajánlólevélként is szolgálhatnak az európai sejtekhez. Pár nappal később Ankarában, Törökország fővárosában újabb merényletet követtek el egy béketüntetésen, ami csaknem száz halottat követelt. Az oroszokat is megtámadták: október utolsó napján lezuhant egy Airbus utasszállító gép, amelyen vizsgálatok szerint bombát rejtettek el. A merényletért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, igaz, ők eleinte még lelövésről beszéltek.
Vigyázó szemetek Párizsra…
Novemberben magasabb szinte kapcsoltak a terroristák: több fenyegetés és meghiúsított kísérlet után, péntek 13-án összehangolt terrorakciót hajtottak végre Párizsban. Túszejtés és lövöldözés volt egy rock koncerten, szétlőttek egy éttermet és egy bárt, járókelőkre tüzeltek a nyílt utcán, és az éppen zajló francia-német focimeccsre is be akartak hatolni az öngyilkos merénylők. A tragédia 130 halálos áldozattal járt, és sokkolta Európát. Később kiderült, hogy néhány elkövető menekültként még Magyarországon is áthaladhatott, ezért a Jobbik népszavazást kezdett követelni a menekültkvóta elutasításáról, a magyar közterületeken pedig fegyveres katonák jelentek meg.
Káosz és pánik a Nyugaton
Franciaország mellett terrorista-gócpontnak számít Belgium is, ahol a bevándorló arabokból álló negyedekben sorra tartóztatták le a gyanúsítottakat. Mellettük Nagy-Britannia és Németország is folyamatos támadásoktól tart, a titkosszolgálatok pedig igen nehezen bírják az iramot. Ráadásul a terrorhálózat olyan szétterjedt, hogy szemfüles magyar rendőrök Békés megyében szedtek le a vonatról két brit szélsőségest, akik korábban már támogattak terrorszervezeteket.
A szilveszterre pedig nem csak az újévet ünneplő átlagbélák készültek durrogással: Belgiumban több embert is letartóztattak két nappal szilveszter előtt, akik állítólag merényletekre készültek olyan szimbolikus épületek ellen is, mint a rendőrőrsök. A szilveszteri ünneplések közepette ráadásul a figyelem is lankad, hiszen míg év közben a durrogásokra mindenki felfigyel, ezen az estén szinte senki. Törökországban ugyan ez volt a helyzet: az elfogott terroristák a szilveszteri ünnepségek alatt akarták felrobbantani magukat, lakásukon a bombákat is megtalálták.
Hogy mi vár ránk 2016-ban, sajnos nem kérdés: az Interpol szerint 5-6 ezer európai muszlimot képeztek ki Szíriában és Irakban azért, hogy képesek legyenek harcolni.