Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány a világ legnagyobb ünnepét, az olimpiai játékokat is meghátrálásra késztetheti. Míg nemrégiben a NOB elnöke, Thomas Bach egyértelműen arról értekezett, hogy nem veszélyezteti a nyári játékokat a járvány, ezzel szemben az olimpikonok többsége arra kéri a világ sportvezetőit, hogy inkább halasszák el az eseményt.
A Kanadai Olimpiai Bizottság a minap jelezte, hogy nem fognak részt venni sportolói a játékokon abban az esetben, ha az eredeti időpontban tartják meg az eseményt. Indoklásuk szerint biztonsági okokból nem szeretnék kockáztatni atlétáik egészségét.
A Nemzeti Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach a hétvégén még úgy nyilatkozott, hogy az olimpia törlése nem volna igazságos megoldás.
"Az olimpiai játékokat nem lehet csak úgy eltolni, mint egy futballmeccset, a törlése pedig a legnagyobb igazságtalanság lenne."
Arról az igazságtalanságról ugyan megfeledkezett Thomas Bach, hogy vannak olyan nemzetek (és talán most egész Európa és Észak-Amerika ide sorolható), amelynek sportolói az elmúlt hetekben egyáltalán nem tudtak készülni a nyári közelgő játékokra, így talán kijelenthető, hogy az sem lenne túl igazságos, ha nem egyenlő feltételekkel vághatnának neki a sportolók a tokiói olimpiának.
Hosszú Katinka szerint is nagy a bizonytalanság a jövőt illetően. A háromszoros olimpiai bajnok úszónk saját közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy
"nekünk sportolóknak is nagy a bizonytalanság, és tényleg napról napra élünk. Rengetegen nem tudnak edzeni, az elkövetkezendő két hónap összes versenyét törölték, úgyhogy mi sem tudjuk pontosan, hogy mire készülünk, mi lesz az olimpiával, és hova tovább. "
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Kulcsár Krisztián azonban a nyári játékok eredeti időpontjában való megrendezését támogatja. A MOB elnöke szerint:
„Minden sportoló, edző és mi is úgy gondolkodunk, hogy július 24-én elkezdődnek a nyári játékok Tokióban, ahonnan augusztus 10-én jövünk majd haza.”
Hozzátette, egy olimpiát elhalasztani nem olyan, mint egy esküvőt, nem véletlen, hogy erre még soha nem került sor. Olyan már volt, hogy elmaradtak a játékok, de a második világháború után, 1948-ban London romjain már megrendezték a játékokat, ez mindent elmond a NOB mindenkori vezetésének álláspontjáról.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe ugyanakkor nem ragaszkodik ennyire a július 24-ei kezdéshez. A sportági szövetség elnöke úgy véli, ha a sportolók egészséges veszélyben van, akkor érdemes figyelembe venni az esetleges halasztást.
„Fontos, hogy mindenki fair körülmények között tudjon készülni. Ez számunkra is egy ismeretlen terület"
- tette hozzá Sebastian Coe.
A brit sportdiplomata felhívását egyébként támogatja az Egyesült Államok és Spanyolország atlétikai szövetsége, a Francia Úszó Szövetség, illetve a Brazil Olimpiai Bizottság: mindannyian jelezték, azt szeretnék, ha nem az eredeti időpontban rendeznék meg a versenyeket.
Nem véletlen, hogy mostanra mégis felmerülhetett a halasztás lehetősége a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál is, erre utaló jel ugyanis, hogy sajtóhírek szerint megbeszélés-sorozatot indított a NOB, amely a tokiói szervezőbizottsággal, a japán hatóságokkal ás a fővárosi kormánnyal is rendszeresen egyeztet a kialakult helyzetről, illetve a lehetséges megoldásokról, tennivalókról, és persze az esetleges halasztásról.
A terv szerint, ha a halasztás mellett döntenének akkor két opció is lehetséges:
- a nyári játékokat 4 héttel csúsztatnák, ez esetben augusztus 21-én pénteken lenne a hivatalos nyitóünnepség,
- a másik esetben viszont 1 évvel csúsztatnák az eseményt, de csak abban az esetben, ha az esemény szponzorai is rábólintanának.
Mint ismert, utoljára 1944-ben nem tartották meg eredeti időpontban az olimpiát, akkor a második világháború miatt nem kerülhetett rá sor.