Ez a valaha adott legnagyobb amerikai katonai támogatás, amelynek létrejötte érdekében mindkét oldal kénytelen volt jelentős engedményeket tenni.
Ezek közül kiemelkedik Jeruzsálem azon kötelezettsége, hogy nem fordul a washingtoni kongresszushoz a számára évente átadott összegen túli további forrásokért.
Washington pedig eredeti szándékát megváltoztatva beleegyezett, hogy Izrael a pénz egy részét fokozatosan saját hadiipari termékeire költhesse az amerikai gyártmányú fegyverek helyett.
A két ország katonai delegációi hónapok óta tárgyaltak a tízéves izraeli katonai segély megújításáról, de a megbeszélésekre árnyékot vetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök elmérgesedett kapcsolata.
Viszonyuk egyrészt azért romlott meg, mert Netanjahu Obamával szemben ellenezte az Iránnal tavaly megkötött nukleáris megállapodást, másrészt mert Washington hiába próbált engedményeket elérni Jeruzsálemnél a palesztinok ügyében.
Netanjahu ennek ellenére kompromisszumok árán is kész volt a jelenlegi amerikai kormánnyal megtárgyalni a katonai segélyt, mert egyáltalán nem volt benne bizonyos, hogy a novemberi elnökválasztás után felálló új vezetés engedékenyebb lesz.
Obamának is fontos volt, hogy még januári leköszönése előtt rendezze az izraeli katonai segély ügyét, hogy a választási kampányban a demokrata párti jelöltjét erősítve a nagylelkű támogatással is bizonyítsa: hamisan vádolták Izrael-ellenességel.