A 30 év alattiak többsége úgy látja, az Orbán-kormány politikája elvezethet az EU-ból való kilépéshez – derül ki az IDEA Intézet legrissebb közvélemény-kutatásából.
Az elmúlt években a magyar kormány és az EU viszonyát nagyon sok feszültség terhelte
– mutat rá az ezzel kapcsolatban kiadott sajtóközlemény.
Az Orbán-kormány egyes belpolitikai döntései miatt az uniós tagországok súlyos jogállamisággal kapcsolatos problémákat érzékeltek, amelyek miatt több kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, emellett az EU befagyasztotta a Helyreállítási Alapból és a Kohéziós Alapból Magyarországnak járó források jelentős részét.
Ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány által képviselt politika egyre gyakrabban került szembe a tagországok által egységesen képviselt véleményekkel, a kormányzat belföldi kommunikációja pedig több esetben is látványosan bírálta az EU általános működését, a tagországok által közösen hozott döntéseket, valamint „a brüsszeli bürokraták” szembenállását a magyar érdekekkel. A konfliktus utolsó, leglátványosabb példája volt, hogy december 14-én a magyar kormányfő távozott az uniós tanácsteremből, amikor a tagországok vezetői döntést hoztak Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről.
A magyarok többségének már a kudarcos EU-s csúcs előtt is az volt a véleménye, hogy Orbán ámokfutása egyenes út a Huxithoz.
Az IDEA Intézet decemberi vizsgálatában arra volt kíváncsi, hogy a magyar felnőtt népesség tagjai látnak-e arra valódi esélyt, hogy az Orbán Viktor által képviselt politikai irányvonal előbb, vagy utóbb „kivezeti” Magyarországot az Európai Unióból. Fontos, hogy a vizsgálat adatfelvételi időszaka egy nappal a decemberi uniós csúcs megkezdése előtt zárult, így Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltó kivonulása az alább bemutatásra kerülő véleményekre még nem lehetett hatással.
2023 decemberében, még az EU csúcs előtt, a felnőtt népesség tagjai erősen megosztottak voltak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány politikája elvezethet-e a EU-ból történő kilépéshez, de összességében azok voltak valamivel többen, akik szerint ennek a kimenetnek reális esélye van.
A felnőttek
• 44 százaléka gondolta úgy, hogy valós esély van arra, hogy Orbán Viktor politikája az Unióból való kilépést eredményezheti a jövőben, miközben
• 39 százalék látta úgy, hogy ennek nincsen realitása.
• A népesség viszonylag nagy hányada, 17 százaléka, nem tudott dönteni, kérdés, hogy az ő véleményük változott-e és ha igen, akkor milyen irányba mozdult el Orbán december 14-i kivonulása után.
A 30 évesnél fiatalabbak több mint fele, 54 százaléka, látta úgy, hogy az Orbán-kormány politikájának valós eredménye lehet, hogy Magyarország végül kilép majd az Európai Unióból. Ezt a fajta kimenetet a nők sokkal inkább reálisnak látják, mint a férfiak (48% vs. 41%)– számolt be az IDEA Intézet. Hozzátették: az anyagi helyzetüket rosszabbnak érzékelők is sokkal inkább elképzelhetőnek gondolják, mint azok, akiknek kevesebb anyagi problémával kell szembesülniük.
Még a fideszesek ötöde is reálisnak látja, hogy az orbáni külpolitika veszélyezteti az ország EU-s tagságát.
A kérdéssel kapcsolatos vélemények ugyan nem függetlenek a politikai preferenciáktól, de csak a Fidesz-KDNP (23%) és az MSZP (30%) szavazói között vannak kisebbségben azok, akik szerint Orbán politikájában benne van a „Huxit” kockázata. A többi párt támogatói között azok alkotnak kisebb-nagyobb többséget, akik szerint a magyar kormány politikája magában hordozza a kilépés lehetőségét, a politikai preferenciáikban bizonytalan felnőttek fele is úgy látja, valódi esély van erre – zárul a sajtóközlemény.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben 2023. június 29-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)