Nemcsak kormányhatározatok és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. döntései, hanem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatai is hozzájárultak ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai megvalósíthassák az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által gyanúsnak ítélt ingatlanberuházásaikat – írja az Mfor. Felidézik, a portál Klasszis Podcastjában Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője azt mondta,
a GVH hagyta jóvá, hogy a jegybanki alapítványokhoz köthető alapkezelő és magántőkealap felvásárolja a GTC S.A. lengyel tőzsdei céget. A szakember szerint a versenyhatóság már akkor rákoppinthatott volna az MNB-féle alapkezelőre.
Az Mfor cikke három GVH-határozatot is felsorol, melyek elősegítették a végül óriási vagyonvesztéshez vezető GTC-s terjeszkedést:
– 2020. április 30-án engedélyezték, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) közel 276 milliárd forintos vagyonát menedzselő cég által kezelt magántőkealap a Hollandiában bejegyzett GTC Dutch Holdings B.V. törzstőkéje 100 százalékának megvásárlásával közvetett irányítást szerezzen a Globe Trade Center S.A. felett;
– 2021. április 20-án engedélyezték, hogy a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. megvegye a SkyGreen Buildings Kft. egyedüli tulajdonában lévő Váci Greens Irodapark „D” épületét;
– 2021. május 13-án a WINMARK Ingatlanfejlesztő Kft. feletti közvetlen egyedüli irányításszerzést hagyták jóvá, ez pedig egy olyan ügylet volt, amit akkortájt kötöttek meg, mikor a GTC bejelentette, hogy a Wingholding eladott nekik 58 milliárd forintért két Duna-parti, Infoparkban lévő irodaházát.
A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. neve végül háromszor szerepel abban a jelentésben, amelyet a Számvevőszék készített a jegybanki alapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről. A dokumentum összességében azt állapította meg, hogy a létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot, továbbá felmerül az alapítványi kuratórium felelőssége abban, hogy a GTC S.A. részesedésvásárlása kapcsán nem elegendő minőségű és mennyiségű információ birtokában hoztak döntést.