A magyar kisboltok fizetik meg a halogatás árát: meddig marad még az árrésstop?

A magyar kisboltok fizetik meg a halogatás árát: meddig marad még az árrésstop?

Amikor a Fidesz-kormány 2025 márciusában bevezette az árrésstopot, az intézkedést átmeneti tűzoltásként tálalták. Eltelt több mint egy év, a Pénzügyminisztérium június végi bejelentése szerint pedig a kivezetés egyelőre nincs is napirenden. A választások előtt a Tisza még határozottan piactorzító lépésről beszélt, és kiszámítható kivezetést ígért. Kormányra kerülve azonban gyorsan átvették a korábbi kabinet reflexeit – a számlát pedig a magyar kis- és középvállalkozások, a hazai termelők és a vidéki kisboltok fizetik meg.

A vásárlók védelme és a megélhetési költségek alacsonyan tartása alapvető társadalmi érdek. Nem mindegy azonban, hogy kinek a rovására történik ez. Az árrésstop tartós beragadása ugyanis pontosan azokat a hazai szereplőket hozza tarthatatlan helyzetbe, akik amúgy is a legsérülékenyebbek a piacon.

Multik előnyben, a magyar vállalkozó a szakadék szélén

Az intézkedés elhúzódása torz piaci erőviszonyokat teremt. A nagy multinacionális láncok könnyedén kibírják a veszteséget: a külföldi tulajdonú gigaáruházak a többi termék átárazásával, az agresszív beszállítói ár elnyomással vagy az olcsó, gyengébb minőségű importáruk tömeges behozatalával áthárítják a veszteségeiket. A magyar KKV-knak nincs védőhálójuk: a hazai kisboltok, vidéki élelmiszerüzletek, a magyar gazdák és feldolgozók nem tudnak multiként trükközni. Számukra az árrésstop tartós bevételkiesést, folyamatos árnyomást és bepótolhatatlan versenyhátrányt jelent.

A magyar családokat meg kell védeni a magas áraktól, de ezt nem a magyar termelők, a vidéki kisboltok és a hazai vállalkozások ellehetetlenítésével kell megtenni.

Ha a jelenlegi politika a multiknak kedvez a magyar családi vállalkozásokkal szemben, az hosszú távon a hazai beszállítói láncok összeomlásához és a vidéki üzletek tömeges bezárásához vezet. Ez pedig végső soron a vásárlóknak is rossz lesz, hiszen csökken a választék és eltűnnek a helyi boltok.

Miért nem cselekszik a kormány?

Jogos és elkerülhetetlen a kérdés: ha a Tisza korábban maga is elismerte, hogy az árrésstop hosszabb távon káros és piactorzító, akkor kormányzati pozícióban miért nem tettek még egyetlen konkrét lépést sem a kivezetésére?

Az árrésstopot nem lehet és nem is szabad egyik napról a másikra, meggondolatlanul eltörölni, mert az sokkszerű áremelkedést okozna a családoknak. A felelős gazdaságpolitika nem a szélsőségekben gondolkodik.

Valódi megoldásra és kiszámítható menetrendre van szükség

Olyan szakmai menetrendet kell alkotni, amely védelmet nyújt a fogyasztóknak, de megszabadítja a szorításból a vállalkozásokat.

A magyar gazdaság jövője a nemzeti vállalkozások, a hazai termelők és a vidéki kisboltok stabilitásán múlik. A kormányzat nem lapíthat tovább: az árrésstop fenntartása kényelmes politikai eszköz lehet, de a magyar gazdaság szövetét napról napra rombolja. Itt az ideje a halogatás helyett a kiszámítható, emberséges és a magyar vállalkozásokat érdemben védő lépéseknek!