A gázai humanitárius szünet meghosszabbítására szólított fel hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mert szerinte ez teszi lehetővé, hogy a térségben élő emberek megkapják a számukra égetően szükséges segélyt, és még több túsz kiszabadulhasson - írja az MTI.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján a norvég politikus üdvözölte, hogy a Hamász és Izrael közötti megállapodás több túsz elengedéséhez vezetett.

Stoltenberg kiemelte, hogy a régióban tapasztalat szenvedés még fontosabbá teszi a politikai megoldás szükségességét. Mint mondta, a NATO-szövetségesek jelen vannak a tágabb közel-keleti térségben, a többi között az iraki kapacitásépítő missziók révén.

"Drón- és rakétacsapásokat tapasztaltunk amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban, valamint kereskedelmi hajók elleni támadásokat, mindez az eszkaláció kockázatának növekedésére mutat rá. Iránnak vissza kell fognia szövetségeseit"

- hívta fel a figyelmet az izraeli-palesztin háború kapcsán a NATO vezetője.

A háborúzó Oroszország migránsokat szállított

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Stoltenberg elmondta, hogy a szövetség tagállamainak külügyminiszterei kedden egyeztetést folytatnak a helyzetről.

"Oroszország visszahozta a háborút Európába. Kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai és migrációs zsarolással destabilizálni igyekszik demokráciáinkat"

- mutatott rá a NATO-főtitkár, majd felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben Moszkva migránsokat szállított a finn határra, emiatt le kellett zárni átkelőhelyeket. Hangsúlyozta, hogy a NATO szolidaritást vállal új tagállamával, Finnországgal, és üdvözölte, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) segít megerősíteni a finn határokat.

Stoltenberg elmondta továbbá, hogy a NATO megerősíti Ukrajna hosszú távú támogatását, és a szövetségesek egyetértenek abban, hogy az ország a szervezet tagja lesz.

"Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által elfoglalt területek 50 százalékát. Szuverén, független nemzetként győzedelmeskedett. Eközben Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is gyengébb lett"

- hangoztatta.

Kína nem ellenfél, de biztonságpolitikai kockázatot jelenthet

Kínával kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: a távol-keleti ország nem ellenfél, a Pekinggel való párbeszédet pedig fenn kell tartani, sok területen - például éghajlati és fegyverzetellenőrzési kérdésekben - együtt kell vele működni.

Rámutatott azonban, hogy néhány kínai kormányzati intézkedés kihívást jelent a szövetségesek biztonságára nézve, és a NATO-nak együtt kell dolgoznia a válaszlépéseken.

Feszültség a Balkánon, a svéd NATO-csatlakozás várat magára

A nyugat-balkáni helyzetről szólva a NATO-főtitkár kiemelte, hogy a többi között Oroszország rosszindulatú kísérleteket tesz a feszültség szítására a régióban.

"A NATO máris további 1000 katonát vezényelt Koszovóba. Vizsgáljuk továbbá a békefenntartó kontingensünk tartósabb növelését"- jelentette ki.

Végezetül Jens Stoltenberg

azt sürgette, hogy Magyarország és Törökország mihamarabb fejezze be Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.

(Címlapkép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 27-én. MTI/EPA/Olivier Matthys)