Mert az amerikai cukormázhoz importálni kellett a legújabb kori nyugati agybajt is: a harmadik hullámos, férfigyűlölő feminizmus kitekert, idegráncigáló "logikai" rendszerét.
A "Lidli" ugyanis elhatározta: az amúgy is sokak számára feszült, a túlpörgetett ajándékvásárlási kényszer és az anyagi nehézségek között való őrlődés miatt rémálom számba menő ünnepi felhajtásban a férfiak és nők közötti "egyenlőtlenség" műproblémájával próbálja még paprikásabbá tenni a meghittnek lassan amúgy sem nevezhető hangulatot.
Legújabb reklámjukat egy az egyben egy amerikai "énekesnő" nótájára és klipjére sikerült felhúzni, melyben a "művész" kisasszony arról danászik, mennyire igazságtalan, hogy a nők ünnepi erőfeszítéseit senki sem becsüli, a ház urai pedig még ki is húzzák magukat a készülődés nehézségei alól.
Kíváncsi lennék, mi lenne a reakció, amikor ezzel a koncepcióval valaki akkor hozakodna elő nekünk, férfiaknak, amikor épp ujjvesztés nélkül próbáljuk belefarigcsálni a fenyőt a karácsonyfa-talpba, miután felaggattuk a házra a kinti égősorokat és végigrohangáltuk ajándékokért az összes boltot, élet-halál harcot folytatva az utolsó fogyasztási cikkekért. Mert mi is szoktunk ilyet csinálni, kedves "Lidöl".
"Hölgyek, lányok, tündöklő csillagok! Az emberiség csodálni való fele! Ez a dal önöknek szól, akik meghitté varázsolják a karácsonyt"
- szólítja meg páratlan marketingérzékkel és empátiával a potenciális célközönséget a duruzsoló női hang, aki szerint az emberiség másik fele nyilván nem "csodálni való". Sebaj, túléljük.
A koncepció megkoronázására pedig, a reklámfilmmé avanzsáló klipben egy vörös retró-sportautón megérkezik a macsó-Mikulás, aki akkora tahó, hogy az édesanyák kemény munkájának gyümölcsén élősködve zsebeli be a gyermeki elismerést. Ezt a magyar verzió jól szájba is rágja azoknak, akik esetleg nem értenék az angol szöveget és a képsorok alapján sem tudnák összerakni a roppant bonyolult üzenetet:
"Gondolkodtak már azon, miért minden évben egy FÉRFINAK(!!!), a Mikulásnak jut az összes dicsőség?"
Ennek ellensúlyozására pedig Santa Claus helyett megérkezik "Santa Clara", a hímsoviniszta elnyomás ellen penge élesre koreografált csoporttánccal fellépő, öntudatos nőalak, aki "az igazság nevében" tart nekünk egy kis evidenciakurzust: nők nélkül, biza nem lenne karácsony.
"Tyúkszarban az ütőeret" - szokta az ilyenekre mondani drága nagymamám.
"Ez a dal azoknak szól, akik örömmel töltik meg az ünnepet: a Zsuzsáknak, Katáknak, Csilláknak és Éváknak. Legyenek büszkék magukra, mert mi azok vagyunk."
- hangzik a végső szentencia, majd kissé tudathasadásos módon kapunk egy olyan szlogent, hogy "a karácsony mindenkié". Tudjuk, ha netán apunak is be kellene szaladnia valamiért a kék áruházba...
[video:https://www.youtube.com/watch?v=k0auH_upcRI]
Kedves "Lidli"! Értjük, hogy nyugaton most nagyon jövedelmező márkaidentitást építeni az álproblémák köré felhúzott hisztikurzusra és a kék hajú, moletteccske feminácik nyekergéseire. De talán észbe kellene kapni, hogy ez a módi már az "újvilágban" is kezd csúnyán leszerepelni.
Ja, és talán illendő lenne bocsánatot kérni a Zsuzsáktól, Katáktól, Csilláktól és Éváktól, ha már sikerült a márkán kívül az ő nevüket is nyakig mártani ebben az ideológiai takonytól ragacsos kanálisban. Legalább ennyi méltóság kijárna az ünnepnek.
Iszony.hu - Nőknek szól...
Nem először cirkálnak a fővárosban a rém gusztustalan "párkereső" oldal hirdetéseit hordozó autók, hogy elénk tárják " Magyarország első, kapcsolatban élőknek szánt diszkrét társkeresőjének" szlogenjeit. Viszont a mostani húzásuk minden eddiginél jobban feszegeti a jó ízlés határait. Leszögezem, felőlem mindenki úgy cseszi szét az életét, ahogy akarja, a párkapcsolatát dettó, sok közöm nincs hozzá.