Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény emlékeztet rá: az Európai Bizottság célkitűzései között szerepel a melegházhatásért felelős gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése. Ennek érdekében az európai atomenergia-iparban jelentős beruházásokat kell végrehajtani, le kell cserélni a régi, alacsony hatékonyságú, környezetszennyező berendezéseket - mutat rá a kommüniké.
A ROMATOM állásfoglalása szerint minden uniós tagállamnak joga van arra, hogy maga döntsön a különböző energiaforrások arányáról annak érdekében, hogy az emissziós célkitűzéseket teljesíteni tudja. A dokumentum rámutat: a Paks II beruházással Magyarország csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, növeli energetikai biztonságát, bruttó hazai termékét, munkahelyeket teremt és hozzájárul az atomenergia-ipar által használt sajátos tudásanyag továbbadásához.
"A ROMATOM támogatja a Paks II új atomerőmű-egységeinek megépítését és minden olyan európai atomenergetikai beruházást, amely biztonságos, ellenőrzött és üzembiztos technológiát használ"
- idézte a hírügynökség Marius Gheorghiut, a ROMATOM elnökségét ellátó Elcomex IEA vállalat vezérigazgatóját.
Állásfoglalása szerint a ROMATOM biztonságosnak tartja a paksi bővítési projektben előirányzott - Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Szlovákiában és Magyarországon használt - VVER típusú atomerőműveket. Megjegyzik: az Európai Unióban megfelelő tudás és tapasztalat van ahhoz, hogy ezeket a reaktorokat fűtőanyaggal lássák el és így csökkentsék az "egyetlen forrástól való függőséget".
A ROMATOM álláspontját február 12-én megküldte az Európai Bizottságnak.
A paksi bővítésről tavaly októberben rendeztek közmeghallgatást Bukarestben a beruházás környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultáció keretében. Magyarország valamennyi uniós tagállamnak és minden szomszédjának felajánlotta, hogy bekapcsolódhat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásba az espoo-i egyezmény értelmében. A szomszédokon kívül Németország, Csehország, Görögország és Málta élt a lehetőséggel.