Az MTI kiemeli, hogy az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.
A parlamentben 2016. december 6-án megszavazott közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt az államfő nem írta alá és nem hirdette ki, hanem előzetes alkotmányossági kontrollt, alaptörvény-ellenesség és közjogi érvénytelenség megállapítását kérve az Ab-hez fordult.
Kritikusai szerint a közigazgatási felsőbírósággal a rendszer függetlenségét igyekeztek csökkenteni, azzal hogy kvázi egy szuperbíróságot emeltek volna a bíróságok fölé.