Háromszáz százalékkal is többet adózhatnak a fehérvári vállalkozók, miközben a kormány a KKV-k támogatását mantrázza

Az ellenzék szerint brutális megszorító csomagot szavazott meg a Fidesz Székesfehérváron. Múlt pénteki ülésén a székesfehérvári közgyűlés fideszes többsége megszavazta a parkolási díjak és bérletek árának növelését, továbbá a Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) fenntartásai ellenére előzetes egyeztetés nélkül terjesztette ki és növelte meg az építményadót, ami jövő évtől a kis- és középvállalkozásokra ró nagyobb terheket.

Az emelésekből inkább utóbbi érdekes, hiszen a városvezetés az Iparkamara kérése ellenére döntött úgy, hogy már jövő évtől alkalmazzák a rendeletet. Pedig a kamara a rendelkezésükre hagyott igen szűk egy hét alatt széles körben véleményeztette a város építményadójával kapcsolatos terveit és a visszajelzések alapján az FMKIK elnöke, Radetzky Jenő arra kérte a polgármestert, hogy az építményadó kedvezmények megvonását 2020 vonatkozásában ne tárgyalja a közgyűlés, a 2021-től érvényes új adórendelet módosítására pedig egy alaposabb elemzést tartalmazó konszenzusos megoldás alapján kerüljön sor.

A polgármesternek címzett levélben Radetzky megemlíti azt is, hogy míg a kormányzati stratégia a KKV-k megerősítését célozná az általános adócsökkentéssel, addig ez az intézkedés pont a kis- és középvállalkozásokat sújtaná és egy esetleges gazdasági visszaesést vetít előre.

275 és 369 százalékkal fizethetne többet a KKV-k egy része

Az adórendeleti módosítás szerint az építményadó tekintetében a differenciált rendszer megmarad, de a legalsó, nulla forintos adómértékű sávot 100 m2-ről 50 m2-re csökkentették és megszüntették a korábbi kedvezményes adósávokat. Az önkormányzat hozzátette, hogy ezzel még mindig megmaradt egy kedvezményezett 50 m2 alatti adótárgyi kör, amelyek jellemzően a kis- és középvállalkozások tulajdonában állnak.

Hivatkoznak arra is, hogy az ominózus módosítással érik majd csak el a hasonló ipari fejlettségű Győr évek óta alkalmazott építményadó terhelését és megemlítik, hogy amennyiben a szegedi mértéket alkalmaznák, abban az esetben 2 milliárd forinttal több adót szedhetne be a város évente.

Madarász Viktor, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja szerint az emelés jelentős terhet jelent a kisebb vállalkozások számára. Sok vállalkozónak a korábbi többszörösére fog emelkedni a fizetendő adó mennyisége. Szemléltetésül lapunknak elmondott néhány konkrét példát is:

• 150 négyzetméteres boltra eddig évi 20 ezer forintot kellett fizetni, jövőre ez 150 ezer, 2022-től pedig 180 ezer forint lesz

Közepes méretű ingatlanok esetében is drasztikus az emelés:

• általános felhasználás mellett (például képzésre használt ingatlan esetén) egy 300 négyzetméteres ingatlan terhei 80 ezer forintról 300 ezer forintra emelkednek (275 százalék),
• egy kereskedelmi célú ingatlan terhei pedig 80 ezer forintról 370 ezer forintra nőnek (369 százalék).

Egy helyen van könnyítés az újonnan elfogadott javaslatban: korábban a termelési és raktározási célú ingatlanoknál 300 és 10 ezer négyzetméter között 950 forint volt az adómérték, most szétszedték a kettőt és a raktározásnál 50 négyzetméter fölött 950 forint lett egységesen a mérték (ez emelést jelent, mert korábban a 300 négyzetméternél kisebb rész kedvezményesebben adózott). A termelési célú ingatlanoknál egységesen 750 forint lett a kulcs, ami a közepes méretű termelő cégeknek egy kismértékű csökkentést jelenthet egy bizonyos mérettartományban. 2022-től viszont itt is 950 forintra emelkedik majd az adómérték, így végül ezek a cégek is több adót fognak fizetni a 2019-es bázishoz képest a kedvezményes sávok megszűnése miatt.

Volt egyeztetés, meg nem is

A változtatást nagyon gyorsan átverték a rendszeren. A polgármester november 19-ei keltezésű levelét a kamara 21-én kapta meg, a tervezetről pedig 29-én már szavazott is a közgyűlés. A módosításra csak négy ellenzéki képviselő mondott nemet.

Fazakas Attila, a Jobbik önkormányzati képviselője felháborítónak tartja a döntést. Elmondása szerint semmi nem utal arra, hogy miért lenne szüksége az önkormányzatnak a változtatástól várt plusz 500 milliós bevételre, miközben azzal kampányoltak, hogy a város gazdasága stabil. Főként különösnek véli, hogy a módosítás nem a nagyvállalatokra, hanem a kis- és középvállalkozásokra ró nagyobb terhet, pedig a kormányzati politika épp ezen szektor erősítésére, terheinek enyhítésére irányul és még maga a polgármester, Cser-Palkovics András is úgy fogalmazott október 25-ei beiktatásán, hogy

„Székesfehérváron minden magyar városnál erősebben kell támogassuk a kis- és középvállalkozásokat, mert a kreativitás, az egyéni vállalkozó szellem adja a rugalmas és dinamikus gazdaság alapját."

Dr. Márton Roland, az ellene induló közös ellenzéki jelölt, aki végül képviselőként kapott helyet a testületben lapunknak elmondta, hogy mivel Székesfehérváron már így is a legmagasabb az egy főre jutó helyi adó mértéke és költségvetési válsághelyzet sincs, számára sem tűnik indokoltnak a döntés. Ráadásul erősen kifogásolható az a mód is, ahogy a városvezetés ezt véghezvitte. A képviselő beszámolt arról a találkozóról, ami köztük és az érintett vállalkozók között zajlott, és amitől a polgármester meghívása ellenére elzárkózott.

„Furcsa, hogy egy 100 ezres városban 3-4 nap alatt döntenek egy ilyen súlyos kérdésről, alig néhány héttel az önkormányzati választások után, aminek kampányában szóba sem került a téma, sőt épp a helyi vállalkozások segítéséről beszéltek a kormánypárti jelöltek.”

- mondta Márton Roland, aki úgy látja, hogy a szektorra mért félmilliárdos évenkénti többletteher túl van azon a mértéken, amit a helyi KKV-k el tudnának viselni. Sok vállalkozásnak ez évi 200-300 ezer forintos kiadásnövekedést jelent, ami alkalmazottak elbocsátását vonhatja maga után. Ez családi vállalkozások esetén családtagokat is jelenthet.

Az FMKIK is sajnálatosnak találja, hogy a konzultációra, amit ilyen gyorsan sikerült összehívniuk a városházától nem érkezett senki, ezért jobb híján megfogalmaztak egy újabb levelet, amiben ismét kérték a döntés elhalasztását, de választ azóta sem kaptak.

Ahogy korábban sem érkezett semmilyen megkeresés a városvezetés részéről, csupán sejthető volt, hogy lesznek változások, hiszen 2015-ben arra tettek ígéretet, hogy 2020. január 1-ig nem lesz változtatás. Madarász szerint azonban önmagában ennek a határidőnek a lejárta nem kellett volna, hogy újabb emelést indukáljon.

„Az emelés mértéke, illetve a tény, hogy elsősorban a kisebb vállalatokat sújtja pedig kifejezetten meglepetés volt.”

Bár a rendelkezésükre álló egy hét alatt sok értékes meglátást és javaslatot sikerült összegyűjtenie a kamarának, széleskörűen elfogadott, konszenzusos javaslat a konkrétan alkalmazandó adókulcsokra vonatkozóan nem született. Ennek elkészítéséhez, az egyeztetések lefolytatásához egyrészt több időre lett volna szükség, másrészt vannak bizonyos adatok, amik nem állnak a rendelkezésükre.

Mindemellett úgy vélik, hogy mivel iparűzési adó terén az egy főre jutó összegben Székesfehérvár toronymagasan első a megyei jogú városok között, a teljes összeget tekintve pedig csak Győr előzi meg, így a város helyzete a bevételek szempontjából jónak mondható.

„Amennyiben pedig a városháza feltétlenül szükségesnek látja, hogy bevételeit ezzel a 400-450 milliós összeggel emelje, úgy véleményünk szerint igazságosabb, a KKV-k számára kedvezőbb módon is beszedhető lenne ez az összeg.”