Adorján Béla: Nem mi, hanem a falu gátlástalan elitje alázza meg a tiszaburaiakat

Adorján Béla: Nem mi, hanem a falu gátlástalan elitje alázza meg a tiszaburaiakat

A Jobbik elnökének publicisztikája.

Tiszaburán november 30-án harmadjára tartottak „választásnak” nevezett tragikomédiát, amit pártunk frakcióvezetője, Lukács László nem hagyott szó nélkül és felhívta a figyelmet arra a jobbikos javaslatra, hogy nyolc osztály elvégzéséhez kellene kötni a szavazati jogot – úgy talán elkerülhető lenne a temérdek csalás a választáson.

A falu politikai elitje is mélyen magába nézett a három időközi választás után és alaposan átgondolták, mi vezetett idáig. Az elmélkedésnek meg is lett az eredménye:

megállapították, hogy nincs itt semmi látnivaló, nincs itt semmi probléma,

kizárólag az a gond, hogy egyesek „valótlan adatokat és információkat” terjesztenek. Így hát írtak egy veretes levelet, majd tartottak egy sajtótájékoztatót is, amelyben arra szólították fel Lukács Lászlót, a Jobbik alelnökét, hogy szórjon hamut a fejére, és kérjen bocsánatot, amiért kimondta a nyilvánvaló igazságot a településen zajló kutyakomédiáról.

Mert hát a „valótlan információk” hivatalos tanúvallomásokból és felvételekből származnak, amelyek világosan bizonyítják, hogy Tiszaburán csúfot űznek a demokráciából.

A választásokon nem kevesebb, mint 77 jelölt indult, nagy többségük a két nagy vetélkedő közéleti klán strómanjaként, hogy a szavazókörökbe delegáltakat küldhessenek, így befolyásolva az eredményt. Mint ahogyan az is egyértelműen beigazolódott az előző két eljárás során, hogy a faluban nagyjából átlag 20 ezer forintért adják-veszik a szavazatokat. Ezt olyannyira nem titkolják, hogy legutóbb több urnában is készpénzt találtak.

A „megválasztott polgármester által meghatalmazott kommunikációs munkatárs által megbízott” levélíró és sajtótájékoztatót tartó dörgedelmesen azt követeli, hogy „ne alázzák meg a tisztességes helyieket!” Nos, pontosan ezt szeretnénk mi is.

A falu becsületes lakóit azonban nem a sajtó, és pláne nem a tarthatatlan állapotokra rámutatók alázzák meg – hanem a saját vezetőik, amikor politikai bábként, vagy kilóra megvehető szavazógépként tekintenek rájuk.

„Megelégeltük, hogy úgy mutatnak be minket, mintha mi lennénk az ország szégyene” – harsog a levél. A Jobbik biztosan soha nem állította, hogy Tiszabura lenne az „ország szégyene”. Az ország szégyene az, hogy megtörténhet az, ami ebben a kis faluban hónapok óta zajlik. Ennek a gyalázatnak pedig véget kell vetni!

Mi pedig nem félünk kimondani, a megoldás egyik kulcsa az, hogy kereken kimondjuk:

a szavazati jog nem jár mindenkinek.

Ez egyébként jelenleg sincsen így, hiszen az értelmi fogyatékosok egy része nem választhat és nem választható. Mégpedig pontosan arra hivatkozva, hogy közéleti kérdésekben nem képesek a józan, megfontolt döntésre. Meggyőződésünk, hogy ez bizony azokra is igaz, akik a nyolc általánost sem tudják elvégezni.

Ők egyszerűen nem rendelkezhetnek a minimális felkészültséggel sem, ami ahhoz szükséges, hogy településük és hazájuk jövőjéről döntsenek. Jelentős részük saját alapvető érdekeinek felismerésére sem képes – tehát könnyen rávehetők arra, hogy ellene szavazzanak.

Az ő számukra a választójog nem ad valódi lehetőséget a sorsuk formálására, és nem ad nekik igazi szabadságot sem. Valójában a gátlástalan politikai vállalkozók és voksnepperek könnyű prédái csupán, akiket sokszor arra használnak fel, hogy túszul ejtsék a többi választópolgárt. És ha ideológiai álszentségből nem merjük kimondani a nyilvánvalót, akkor ez így is marad.

(A szerző a Jobbik elnöke.)