Lázár János miniszternek a devizakárosultakkal kapcsolatos mondatait dörgölte a kormányzat orra alá Z. Kárpát Dániel a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A jobbikos képviselő felidézte, a tárcavezető éves meghallgatásán azt mondta,
a bankoknak fizetniük kell a devizakárosultak részére, és ezt törvénnyel, kollektívan kell rendezni.
A devizakárosultak ügyét az Országgyűlés plénuma előtt is karakteresen képviselő honatya úgy látja, még a fideszes miniszter is az ő álláspontját támasztja alá:
az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletét erősítse meg a magyar parlament, kötelezzék a bankokat egy tisztességes elszámolásra!
Z. Kárpát Répássy Róberthez, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, miniszterhelyettesét kérdezte arról, támogatják-e, hogy az egyénenkénti pereskedés kényszere nélkül, egy törvénnyel tegyék rendbe a devizahitelezés kérdéskörét.
A Jobbik képviselője felidézte, rengeteg kilakoltatásra hívták őket jogsegélyezni, de felhívta a figyelmet, hogy hiába sikerült a jogszerűtlen folyamatok egy részét visszaszorítani, nem tudnak eljárni a kormány helyett. Z. Kárpát egyértelműen a kormányt tette felelőssé 38 ezer kilakoltatásért, hozzátéve, ezt a számot a családtagok számával nyugodtan fel lehet szorozni.
Az ellenzéki honatya azt is a kormányzat szemére vetette, hogy semmit nem tesznek az ellen, amikor a bankszektor az ügyfeleire hárítja a bankadó és a tranzakciós illeték okozta többletterheket. Úgy vélte, ez „nettó jogsértés”.
„Hogyan fordulhat elő, hogy a kormány a füle botját sem mozdítja, és nem tesz semmit a minősített jogsértés ellen, ha az elkövetők bankok?”
– tette fel a kérdést Z. Kárpát, aki úgy véli, a devizahitelezés esetén is ez történik.
Kifejtette, a 2010 előtti kormányok bűne a devizahitelezés elburjánzása, de 2010 óta az Orbán-kormányok felelőssége a rendezés elhibázott volta. Ezért Répássytól azt is kérdezte, támogatja-e a devizahitelesek 12 pontjának a végrehajtói és közjegyzői túlkapások kivizsgálását, a helyzet tisztességes rendezését, támogatja e a banki közterhek áthárításának felszámolását, az átlagbérig ingyenes bankolást és a Lex Marczingóst, a szerződések érvénytelenségének kimondását.
Válaszában Répássy Róbert azt mondta, a devizahitelek 2015-ben törvényileg megszűntek, körülbelül 750 ezer szerződést forintosítottak.
A miniszterhelyettes hosszan fejtegette, hogy a kamatstop miatt nem nő az egykori devizahitelesek törlesztőrészlete sem, emiatt a bankszektor szenved el veszteséget. Megjegyezte, azt is, most emelik a bankadót mindösszesen 190 milliárd forinttal. (Hogy ezt a pénzintézetek milyen díjemelésekkel hárítják át az ügyfelekre, arról Répássy Róbert nem beszélt. – A szerk.)
Répássy azt mondta, a 2014-2015-ös intézkedések megszüntették azt az okot, ami miatt érvénytelenek lehetnek a szerződések. Azt állította, mindössze az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányossága miatt lehetne érvénytelen egy szerződés. (Ezzel szemben a valóság az, hogy a szerződés bármely tisztességtelen kitétel esetén érvénytelen. Az egyoldalú kamatemelés, illetve a devizaeladási és -vételi árfolyam eltérő alkalmazása is tisztességtelen, így a szerződés érvénytelenségét okozza. – A szerk.)
Az államtitkár azt mondta, olvasta a devizahitelesek 12 pontját, azok egy részét megfontolandónak tartja.