Ízlelgessük csak a szót: rendszerhasználati díj. Látszólag semleges név, amit évek óta fizetünk. Nem az állam szedi, a hivatalos indoklás szerint ez az elektromos hálózat karbantartását, fejlesztését biztosítja. Jól hangzik, el is fogadnánk az érvet.
Ha így lenne.
A valóság ugyanis mást mutat: a hálózat öregszik, sorozatos üzemzavarok, áramkimaradások országszerte, Zalától Borsodig, a kis falvaktól az agglomerációig.
Nem csodálkozunk: az okosba’ privatizált energiaszektorban ugyanis csak egyetlen dolog a biztos: a profit.
Egy olyan területen, ahol nagyon nem volna szabad ennek az elvnek érvényesülnie: az energiahálózat nem olyan infrastruktúra, amelynek működését a piac szeszélyeire lehetne bízni.
A vezetékektől függ a gazdaság, a kórház, a sütőben készülő kenyér és az esti tanulóasztal fénye. Minden.
Ezt a rendszert pedig rábízták a befektetők, vállalkozók érdekeire, kisebb vagy nagyobb profitéhségére.
Mi fizetünk, ők ellopják. Ez most a helyzet.
Ha ugyanis a rendszerhasználati díj valóban a karbantartást szolgálná, nem kellene évről évre azon merengenünk, hogy egy-egy nagyobb vihar után miért is állnak le fél megyék, vagy miért is szorulunk kritikus időpontokban áramimportra.
Persze tudjuk jól, hogy ez a díj valójában mi:
a nemzet főoligarchájának fizetendő sarc, nem több ennél.
A Jobbik egyszerű javaslattal él: a rendszerhasználati díjat el kell törölni, a hálózat karbantartását és fejlesztését pedig a jogszerűen elkobzott, összeharácsolt vagyonból fedezzük.
A közműhálózat nemzetstratégiai ágazat, amelyről az államnak kell gondoskodnia. Ideje komolyan venni a XXI. század kihívásait.
(A szerző a Jobbik elnöke.)