Adorján Béla: „Szenteste napja arra való, hogy az emberek megélhessék”

Adorján Béla: „Szenteste napja arra való, hogy az emberek megélhessék”

A Jobbik elnöke elárulta, milyen, pártok felett álló társadalmi összefogással kívánja összeszedni a szenteste napjának munkaszüneti nappá tételét célzó népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást. Adorján Béla interjúnkban azt is kifejtette, miért lenne egyéni és közösségi szinten is fontos ennek a kezdeményezésnek a sikere.

December 24-ét munkaszüneti nappá szeretné tenni a Jobbik, ennek érdekében népszavazást indítottak, amely zöld utat kapott. Kedden felvették az aláírásgyűjtő íveket. Meddig tart az a kampány, ameddig össze kell gyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást?

Én a legnagyobb tisztelettel, legelőször is azzal kezdeném, hogy ennek az ügynek voltak úttörői. Voltak, akik elbuktak a Nemzeti Választási Bizottság eljárása során, de volt olyan magánszemély is, aki nagyon nagy elánnal állt bele, de valamiért mégsem sikerült összegyűjteni az ajánlásokat. Tehát ez egy – mondjuk úgy –, hogy nagy történettel rendelkező ügy, ami alapvetően szerintem minden magyar ember számára fontos. Valóban, kedden vettük át hivatalosan az íveket a Nemzeti Választási Irodától. Ez egészen pontosan azt jelenti, 120 nap áll rendelkezésünkre, hogy a megfelelő számú ajánlást összegyűjtsük, és akkor itt most tisztázzuk is a számadatokat. Hogyha ennek az ügynek a kapcsán százezernél valamivel több ajánlás összegyűlik, akkor az Országgyűlésnek hivatalosan és kötelező érvénnyel napirendre kell venni ezt a javaslatot és tárgyalnia kell. Ebben az esetben viszont ugyanarra a plénumra tartozik a döntés, aki eddig 10 éven keresztül sorra elutasította azt, tehát nagyon-nagyon kétséges a kimenetele. Abban az esetben viszont, ha a társadalmi összefogás valóban olyan mértékű lesz, mint ahogy ezt egyébként a visszajelzések tükrözik, akkor

bőven több mint 200 ezer ajánlás össze fog gyűlni, és ez azt fogja eredményezni, hogy kötelező érvénnyel ki kell írni ebben a kérdésben a népszavazást.

A határidő egyszerű: 120 nap áll rendelkezésünkre. Ez egészen pontosan azt jelenti, az átvételi jegyzőkönyvben az szerepel, hogy az ajánlásgyűjtésnek az utolsó órája és perce az 2025. december 24. 16 óra.

Ezek szerint ez egy jelképes nap.

Igen, ez egy nagyon jelképes dátum. Ebben nekünk viszonylag kevés szerepünk van, de én úgy gondolom, a Teremtőnek van ehhez köze, hogy így rendezte a sorsunkat, és úgy irányította a jogi útvesztőket, illetve a döntéshozók döntési mechanizmusát, hogy ez éppen így sikerült.

Tízből nyolc igen

Társadalmi összefogást említett. Van-e felmérés arra, hogy mekkora a támogatottsága ennek a kezdeményezésnek?

Igen, erre készült számos felmérés, és azt is bevallom, hogy mi is készítettünk erre egy nem reprezentatív, de elég komoly felmérést. Jelenleg a visszajelzésekből az látható, hogy ma

Magyarországon 10 emberből 8 ember támogatja ezt a kezdeményezést.

10 emberből 8 ember úgy gondolja, politikai, vallási okból vagy ateistaként, ez az ünnep, szenteste napja arra való, hogy az emberek megélhessék. És akkor itt egy picit kitérnék arra is, hogy keresztény ország képében mutatkozunk meg. A hétköznapokon református emberként általában látogatom Isten házát. Azt is bevallom, hogy kevesebbszer, mint ahogy én ezt szeretném. De az egészen egyértelmű számomra, hiszen a saját tapasztalatomat, a saját családom és az ismeretségi köröm tapasztalatait élem meg benne, hogy december 24-én az emberek javarészt rohanással töltik a napjukat. Egy félig ledolgozott munkanapon csak a fizikai felkészülésre jut idejük, ha egyáltalán jut rá. Beesnek a családi asztalhoz ahelyett, hogy már lélekben készen lennének, és gyakran vagy lihegve, kifáradva, feszülten, vagy egyáltalán nem jutnak el az Isten házába, hogy ezt a szent ünnepet, Krisztus születésének napját megünnepeljék.

A Jobbik most már nem egy 20 százalékos középpárt, hanem egy viszonylag kicsi politikai erő. Megvan-e a szervezettsége ahhoz, hogy ezt a 200 ezer aláírást 120 nap alatt összegyűjtse annak fényében, hogy mások is elbuktak már ezzel a kezdeményezéssel?

Én egy évvel ezelőtt, amikor elvállaltam a Jobbik vezetését, elmondtam mindenkinek, hogy nem a százalékos támogatottságban hiszek, hanem abban a szürkeállományi tartalékban, abban a rutinban és abban a több évtizedes tudásban, amit a Jobbik magában hordoz. A Jobbiknak – hála Istennek – az elmúlt egy évben azért ettől többje lett. Szervezeti felépítésében is bővült, jelentősen, nagyon-nagyon komoly szakembergárdával rendelkezünk, és ez az ügy magában hordoz egy olyan mély és a teljes társadalomra vonatkozó, a politika felett álló összefogást, ami szerintem egészen biztosan tudja azt biztosítani, hogy a több mint 200 ezer ajánlás össze fog gyűlni.

Mit jelent ez a politika feletti összefogás? Kikre gondol?

Határozottan azt gondolom, hogy a magyar politikai közéletben félrecsúszott valami sok évvel ezelőtt. Nagyon-nagyon mélyre sikerült tolni. Megjegyzem, hogy jellemzően a jelenlegi Orbán-kormánynak a hibája. Nekem a feladatom az volt, amikor átvettem a Jobbik elnöki tisztét, hogy megpróbáljam ezt a pártot arra az emberközpontú politikai síkra terelni, amire egyébként a pártok létrejötte valamikor nagyon-nagyon régen, Kölcsey Ferenc idejében alapozódott, és ez volt az az üzenetrendszer, ami miatt azok létrejöttek. Ez pedig a társadalmi érdekképviselet a saját önös érdekek felett, minden körülmények között.

A szabad karácsony, a december 24-ei munkaszüneti nap kérdése nem jobboldali vagy baloldali kérdés. És akkor kitérek egy picit arra, én magam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem kaptam a hitemet a szüleimtől, 2008 decemberében advent első vasárnapján keresztelkedtem meg. Én magam protestáns református vagyok. Tehát úgy érzem, nekem mélyebb a kötődésem, mint azoknak az embereknek, akik – mondjuk úgy – tudatukon kívül, de kapták a keresztjüket. Én magam vettem fel ezt a keresztet, és én úgy gondolom, hogy ez az egyik része ennek a kezdeményezésnek. Ugyanakkor az én szocializációs folyamatom nem feltétlenül abban a korban zajlott, ami a kereszténység alapjait magában hordozza. Nevezzük nevén a gyereket: 1971-ben születtem, és a rendszerváltás évében szereztem meg az érettségi bizonyítványomat. Ez egészen pontosan azt jelentette, hogy abban a szocializmusban nőttem fel és szívtam magamba a társadalmi normákat, amely rendszer elutasította a hitet. Ugyanakkor azért érdemes megjegyezni, és nagyon fontos megjegyezni, hogy

ez az ünnep, a karácsony és december 24-e, ez átlépte a keresztény kultúra határait, és világi ünneppé, mégpedig a családok ünnepévé vált.

Mindenki ugyanolyan szeretettel és vágyakozással vár erre az ünnepre, mert lehet, hogy nem ugyanazt jelenti egy ateista, világi ember számára, mint egy keresztény ember számára, de maga az üzenetértéke mindenkiben mélyen gyökerezik. És valóban, hogyha az ateisták is végiggondolják, a szeretet a fény megszületéséhez kötődik. Ez az az ünnep, ami egybetartja a családokat, a társadalom legfontosabb és egyben legkisebb, de legerősebb szerkezeti egységét. A társadalom számára nagyon fontos, hogy ezt a szerkezeti egységet óvjuk, és minél erősebbé tegyük azzal, hogy lehetőséget biztosítunk az embereknek, hogy kitörjenek a hétköznapi robotból, kitörjenek abból a bérrabszolgaságból, ami a mai kor emberét jellemzi.

Összefogva lelkipásztorokkal, civil szervezetekkel

Akiket most meggyőzött arról, hogy érdemes ezt a kezdeményezést támogatni, hol, kiknél tudják aláírni az íveket?

Itt nagyon fontos azt tisztázni, hogy bár ennek a népszavazásnak a kezdeményezőjeként személy szerint jómagam és a Jobbik Magyarországért Mozgalom vagyunk regisztrálva az NVI-nél, ugyanakkor mi ezt nem sajátítjuk ki. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen, és minél többen tudjanak csatlakozni ehhez a szent kezdeményezéshez, létrehoztunk online felületeket, itt

felhívnám mindenkinek a figyelmét a www.szabadkaracsony.hu oldalunkra, ahol mindenki jelentkezhet bátran aláírásra vagy akár aláírást gyűjteni.

Ezen a jelentkezési lehetőséget biztosító online felületen mindenki kapcsolatba tud kerülni velünk. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogyha ő úgy gondolja, szeretne részt venni az ajánlásgyűjtésben, akkor itt tud jelentkezni és mi vagy személyesen, vagy postai úton nagyon szívesen juttatunk hozzá el aláírásgyűjtő ívet, amivel tudja támogatni a mi kezdeményezésünket, ami egyébként az egész társadalomnak ajándékot fog adni. A másik lehetőség az az, hogy ugyanezen az online felületen megtalálható majd Magyarország térképe, ahol be lesznek jelölve, nagyobb városainkban hol vannak állandó standolások, de az is megtalálható lesz rajta, hol lesznek ideiglenes strandolások. Ezekhez a standasztalokhoz járulva a közterületeken mindenki bátran aláírhatja a szentestét munkaszüneti nappá nyilvánító kezdeményezést, sőt ott kérhet tőlünk ajánlóívet is, hogyha úgy érzi, ezen a módon tud segíteni ennek az ügynek.

Itt nagyon fontos kiemelni, hogy

nem lehetséges online felületen aláírni egy ilyen kezdeményezést.

Ez az Alaptörvényben és a választójogi törvényeinkben meghatározottak alapján szigorúan csak papíralapon, fizikai aláírással érvényes. El kell menni oda, ahol az aláírásgyűjtő ívek megtalálhatóak.

Megkerestek más szervezeteket azzal, hogy segítsenek az ajánlásgyűjtésben?

Igen! Az ajánlásgyűjtés sikerének az egyik legfontosabb szerepe, ahogy az előbb már említettem, az a politika fölé, egy össztársadalmi kérdéssé történő felemelése. Ezt egészen pontosan mi úgy hajtottuk végre, hogy a Jobbik országgyűlési frakciójának vezetője és jómagam nagyjából 12 ezer postacímre küldtünk el egy tájékoztató levelet és egy kérést is. A tájékoztató levél tartalmazza azt, hogy milyen magasztos ügyben szeretnénk a segítségüket kérni, és nyilván ebből kiderül az is, hogy kérjük is őket, hogy segítsenek. A Magyarországon bejegyzett egyházak képviselőinek, tehát lelkipásztoroknak, helyi települési lelkipásztoroknak, egyházi vezetőknek küldtünk megkeresést. Emellett minden Magyarországon bejegyzett civil szervezet vezetőjének, illetve minden önkormányzati vezetőnek, tehát Magyarország valamennyi polgármesterének elküldjük azt a tájékoztató és egyben kérő levelet, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, hiszen én azt feltételezem, nekik legalább annyira fontos ez az ügy, mint a mi számunkra.

A kormányzat rendszeresen azzal védekezik, hogy ők december 24-ét évek óta munkaszüneti nappá teszik.

Ez egyáltalán nem így van. A Jobbik Magyarországért Mozgalom már tíz éve sorra beviszi a parlament elé ezt a javaslatot, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen. Azért érzi mindenki annak a fűszerezettségét, hogy

azok az emberek, akik az ország házában meghozzák azt a döntést, hogy nem lehet december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítani, ők egyetlen december 24-én sem dolgoznak?

Hiszen a parlament olyankor nem működik, nem ülésezik. Ők döntenek a szabadságuk mellett arról, hogy mások ne lehessenek szabadságon. És ha valamelyik munkáltató végül úgy dönt, hogy ő szeretné odaadni ezt a napot, akkor is úgy teszi, hogy a Munka törvénykönyvének megfelelően mindenkinek le kell dolgoznia azt a kieső időt egy másik szombaton vagy akármilyen más erre kijelölt napon.

Tehát igazából a szabad karácsony, az emberek szabadsága és a családi béke, illetve a családi együtt töltött idő gátjául most jelenleg a magyar Országgyűlésben 135 ember felelős. És akkor én néven is nevezem őket: az őszülő halántékú fiatal demokraták és velük együtt – bocsánat a szójátékért – a kényszerdemokraták a gátjai annak, hogy a magyar emberek szabadon tölthessék ezt a szent ünnepet.

Mennyi embert érinthet a december 24-i munkaszüneti nap?

Azt mondanám, hogy 4 millió munkavállalót egészen biztosan érintene ez az intézkedés, hiszen ma Magyarországon van 4 millió olyan munkahely, ahol vagy csak ledolgozással, munkanap-áthelyezéssel tudják végrehajtani a szenteste napjának szabaddá tételét, vagy pedig sehogy.

Filozófiai alapon

Végezetül egy provokatív kérdés: tényleg ez Magyarország legfontosabb problémája?

Ez egy nagyon-nagyon súlyos kérdés, ki lehet bontani, filozófiai kérdéssé lehet tenni, hogy mivégre van a világban az ember. Azért született erre a világra, és azért él, hogy dolgozhasson, vagy azért dolgozik, hogy megélhesse az emberi létét? Mert ha az elsőt választjuk, akkor gyakorlatilag az állati sorba lökjük vissza az embereket. Ha a másodikat választjuk, akkor a rendeltetésünknek megfelelő működést, a teremtés működését választjuk, hogy mi felülemelkedtünk valahogy azon a világon, ami csak a létfenntartást jelenti.

Az ember számára legalább annyira fontos, sőt ez alapozza meg a fizikai létet: a lelki-szellemi egység és a lelki-szellemi kultúrának a léte. Ha ezt visszaadjuk az embereknek ezen a szent ünnepen, akkor nagyot tettünk abba az irányba, hogy egy békés, tiszta és erkölcsös világot teremtsünk a legkisebb társadalmi egységben, a családba. Ennek a békének és szeretetnek és összetartozásnak legkisebb társadalmi egységben történő megjelenése elképesztő erővel tud megjelenni a nemzetben és a társadalomban. Jobb lesz a gazdaságunk, jobb lesz a szellemi kultúránk, jobb lesz az innovációs lehetőségünk és tehetségünk megjelenése. Ha itt, belül béke van, és visszanyeri az emberi minőségét, és nem azért él ezen a földön, hogy rabszolgaként dolgozzon, hanem azért dolgozik, hogy az emberi minőségét meg tudja élni, szerintem igen, ez az egyik, ha nem a legfontosabb problémája ma Magyarországnak.

Ha az egyén megtalálja a saját boldogságát ebben a világban, akkor a boldog ember a társadalmat sejtenként, egységbe kovácsolva fel tudja emelni hihetetlen magasságokba.

Magyarország már nagyon megérett arra, hogy megélje ezt az örömöt.