Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozása, leállnak a külföldi beruházások, és más gazdaságot és politikát érintő megszorítások is várhatók - közölte Aleksandar Vucic szerb elnök azokat a feltételeket, amelyeket Szerbiával szemben támasztottak a világ vezető országai.
A szerb államfő a televízióban is közvetített hétfő esti beszédében elmondta,
A kérdés az ukrajnai háború miatt vált sürgetővé, illetve azért, mert Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és a tavalyi év második felében Koszovó területén lezajlott szerb-albán összetűzések is azzal a következménnyel jártak, hogy a nemzetközi közösség határozottabban lépett fel.
Gyöngyösi Márton a magyar-szerb viszonyról: Nem lennék a Fidesz törzsszavazói helyében
Fideszes logika: Miközben középhatalmi státusról álmodozol, valójában a szerb kormány mondja meg neked, hogy mit csinálj. Azért ők, mert jobban fekszenek az oroszoknál, akiknek éppen be akarsz nyalni. - reagált a Jobbik elnöke arra, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter szerb kollégáját fogadta kedden, és többek között leszögezte, a kormány nemmel fog szavazni arról, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba.
Aleksandar Vucic az MTI szerint jelezte, a nemzetközi megbízottak már nem egyeztetni és közvetíteni akarnak Szerbia és Koszovó között, hanem a megoldást sürgetik, ez a megoldás pedig az, hogy ha kimondva nem is kell elismernie Szerbiának Koszovó függetlenségét, nem akadályozhatja tovább a nemzetközi szervezetekbe történő felvételét.
Aleksandar Vucic azt sérelmezte, hogy mindenki megállapodásról és kompromisszumról beszél, viszont úgy tűnik, hogy az egyik oldal (Koszovó) azt tesz, amit csak akar, és még meg is jutalmazzák érte - hiszen eltörlik a koszovóiakkal szembeni uniós vízumkényszert, és beléphetnek a nemzetközi szervezetekbe -, a másik felet (Szerbiát) pedig fenyegetik.
Az államfő rámutatott, hogy Szerbia mindenképpen az európai úton kíván maradni, ezért hajlandó elfogadni a vele szemben támasztott feltételeket. Viszont azt mindenképpen szeretné elérni, hogy Pristina megalakítsa az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek létrehozásáról 2013-ban állapodott meg a két fél, és amely nagyobb autonómiát biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét öt európai uniós ország (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus) sem ismeri el, ám ezek az országok is támogatják az úgynevezett francia-német javaslatot, amely dokumentum részletei még mindig nem kerültek nyilvánosságra, csak a politikusok utalásaiból lehet következtetni rájuk.
A szerbek oldalán áll a kormány
Szijjártó Péter a szerb-koszovói konfliktus kapcsán nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kompromisszumkeresés sikerét veszélyeztethetné, ha különböző európai formációk idő előtt felvennék Koszovót, ezért az Orbán-kormány nemmel fog voksolni, ha szavaznak arról, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba.