A diplomások között gyakorlatilag megduplázódott a nagyivók aránya az Orbán-kormányok alatt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, amelyről a Népszava számolt be először.
Míg 2009-ben - az utolsó évben, amikor nem a Fidesz volt még hatalmon - 2,9 százalék volt a sokszor a pohár fenekére nézők aránya, addig 2019-re már 6,1 százalék ivott az átlagosnál nagyobb mértékben. Eközben pedig jelentősen csökkent az alkoholt ritkán fogyasztók aránya a diplomások között: míg korábban 24,5 százalékuk vallotta magáról, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, 2019-ben már csak 16,6 százalék vallotta ugyanezt.
Az adatok szerint 2009-ben a teljes lakosság 4,6 százaléka számított nagyivónak és 15,1 százalékuk volt mértékletes alkoholfogyasztó, ez 2019-ben már úgy nézett ki, hogy 5,2 százalék vitte túlzásba az alkoholfogyasztást és 20,2 százalékuk számított mértékletes alkoholfogyasztónak. A teljes népesség körében is csökkent az absztinenciát fogadók száma: 2009-ben 37 százalék még egyáltalán nem fogyasztott alkoholt, 2019-re azonban arányuk 29,1 százalékra csökkent.
Ki hitte volna: nálunk a legolcsóbb az alkohol az EU-tagállamok körében
Magyarországon volt a legolcsóbb az alkohol a 2020-as évet tekintve az EU tagországai között - vette észre az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfőn közölt friss összesítőjében a hvg.hu. Az EU átlagos alkoholárszintjéhez (100%) képest a szeszes italok árában "aranyérmes" Finnországban 193-as árszínvonal-indexet mértek, míg hazánkban ugyanez a mutató 73 százalékos.
Az is egyértelművé válik az adatokból, hogy leginkább a fiatalok körében nőtt az alkoholfogyasztási arány, hiszen a 18 és 34 éves korosztály mindössze 2,6 százaléka számított nagyivónak a Bajnai-kormány utolsó teljes évében, azonban 2019-re már 5,9 százalékuk volt ebbe a kategóriába sorolható.
Területileg nézve Budapesten (6,4 százalék) és Pest megyében (6,8 százalék) a legmagasabb a nagyivók aránya, míg legkevesebben a Dél-Alföldön néznek gyakran a pohár fenekére, ott csupán 3,4 százalék ez az arány.