Civil szervezetekre szállt rá az Állami Számvevőszék - az ÁSZ is reagált

Az egykori fideszes képviselő, Domokos László ÁSZ elnök vezetésével bő egy hónappal a választások után, a „közélet befolyásolása” miatt vizsgál több ezer civil szervezetet a Számvevőszék.

Cikkünk megjelenése után az Állami Számvevőszék az alábbiakkal egészítette a szabad Európa összeállítását:

A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvény feladatként határozta meg az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) számára, hogy törvényességi szempontok szerint ellenőrizze a törvény hatálya alá tartozó egyesületeket és alapítványokat.

Az ellenőrzöttek körét, tehát azokat a civil szervezeteket, amelyek alkalmasak a közélet befolyásolására, nem az ÁSZ, hanem a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvény határozza meg.

Miután az Európai Bíróság elkaszálta azt a törvényt, amely külföldről finanszírozott szervezetnek bélyegzett bizonyos civil szerveződéseket, a kormánypártok „a közélet befolyásolására alkalmas” civil szervezetekre fazonírozták át a jogszabályt. Ennek nyomán új szereplőként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kapott ellenőrzési jogosítványokat

- írja a Szabad Európa.

Ez egyértelmű jele annak, hogy a magyar állam továbbra sem tett le az egyebek mellett a jogállami normákat szisztematikusan lebontó és a rendszerszintű korrupció kiépülését támogató, kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek vegzálásáról

- közölte a Transparency International Magyarország (TI).

A kormány tavaly áprilisban vonta vissza a azt a civilellenes törvényt, amely külföldről finanszírozott szervezetként bélyegzett meg minden olyan civil szervezetet, amely egy adóévben 7,2 millió forint értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesült. Az Európai Unió a törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, menet közben pedig az Európai Bíróság kimondta, hogy a civileket orosz mintára megbélyegző törvény szembemegy az uniós joggal.

A TI szerint a kormány nem siette el az Európai Bíróság ítéletének végrehajtását, mivel egy év telt el az elmarasztaló döntés meghozatala és a törvény visszavonása között.

Annál gyorsabban döntött a kabinet arról, hogy mégse kelljen letennie eredeti céljáról: egy újonnan megszavazott törvény értelmében 2021 júliusától az Állami Számvevőszékre testálta a közélet befolyásolására alkalmasnak minősített civil szervezetek ellenőrzését

- emlékeztetett a Transparency International.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsértőnek tartja a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályt és már tavaly decemberben megtámadtát az Alkotmánybíróságon. Egyébként a TASZ szinte minden partnerszervezete kapott az Állami Számvevőszéktől olyan levelet, amelyben adatok feltöltését kérték az ÁSZ erre vonatkozó felületén. A Tasz szerint elérheti a tízezret is az érintett civil szervezetek száma.

Az ÁSZ alapvetően az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amelynek nem lenne szabad a közpénzekkel nem gazdálkodó civil szervezetek ellenőrzésével foglalkoznia. A törvényes működés ellenőrzésére és felügyeletére ott van az ügyészség és a bíróság

- hívta fel a figyelmet Szabó Máté, a TASZ igazgatója aki szerint ezzel a kormány a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet szitokszóként, egyfajta stigmaként akarja rásütni egyes civil szervezetekre.

Mintha a jogállami és emberi jogi követelmények vagy a korrupció elleni fellépés teljesülésének a számonkérése éppenséggel a nemzeti érdek ellen történne. A valóságban ezek nemcsak fontos, de hasznos tevékenységek

- közölte a Szabad Európának nyilatkozva Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.

Kíváncsiak vagyunk arra, hogy az ÁSZ vajon a Civil Összefogás Fórumot (CÖF) is ellenőrzi-e, hiszen a CÖF-nél egyetlen szervezet sem törekszik jobban a közélet, egészen pontosan a választópolgárok magatartásának befolyásolására

- tette hozzá a jogi igazgató.

A Szabad Európa megkereste az ÁSZ-t, hogy megtudják, mi ennek a vizsgálatnak a lényege, és mely civil szervezeteket kötelezték adatszolgáltatásra.

Az ÁSZ Szabad Európának küldött válaszában arra hivatkozva látta indokoltnak a vizsgálatot, hogy mivel a civil szervezetek szerteágazó munkájuk során a társadalom szinte minden csoportjával kapcsolatba kerülnek, így az ÁSZ szerint, a közvéleményre és a közéletre is befolyásuk van.

Fontos tehát, hogy érvényesüljön az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve a szélesen vett nyilvánosság körében, illetve szűkebb körben, a tagság és az alapítók tekintetében is

- közölte az Állami Számvevgszék.