Új kancellárja van Ausztriának, de vajon meddig?

Új kancellárja van Ausztriának, de vajon meddig?

Beiktatták hivatalába hétfőn Karl Nehammer új osztrák kancellárt Alexander Schallenberg múlt heti lemondását követően.

Az eddigi belügyminiszter Nehammert múlt pénteken választotta elnökévé az Ausztriában kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), miután Sebastian Kurz volt pártelnök, korábbi kancellár bejelentette, hogy teljesen visszavonul a politikától. Nem sokkal később Kurz utóda a kancellári poszton, Alexander Schallenberg is bejelentette lemondását. Schallenberg – a két hónapig tartó kormányfői működése után – visszatér régi munkakörébe, a külügyminiszteri posztra.

A lemondások napja Ausztriában: a kancellár is távozott

Lemondott megbízatásáról Alexander Schallenberg osztrák kancellár - írja a 24.hu Ausztria közszolgálati médiájára hivatkozva. A távozó politikus közleményében azt írta, hogy nem áll és sosem állt szándékában átvenni az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki székét, azonban határozott véleménye, hogy mindkét hivatalt, tehát a kancellári posztot, illetve az Ausztriában legtöbb szavazatot szerzett párt vezetését minél gyorsabban egy embernek kell átvenni.

A 49 éves Nehammer

2017 óta az ötödik kancellár Ausztriában.

Az új kormányfő kinevezése kormányátalakítással is járt: Magnus Brunner lett a pénzügyminiszter, Martin Polaschek az új oktatási miniszter, Gerhard Karner pedig a belügyminiszter.

A Zöldeket vezető Werner Kogler a hét végén újságíróknak nyilatkozva utalt arra,

nem kizárt, hogy jövőre előrehozott választásokat tartanak Ausztriában. 
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

Az osztrák kormány átalakulását egy októberben kirobbant botrány indította el, miután az ügyészi hivatal bejelentette, hogy több személy, köztük Kurz ellen is nyomozást indított megvesztegetés és befolyással üzérkedés gyanújával. Kurz akkor lemondott a kancellári posztról, utódja ideiglenesen Alexander Schallenberg addigi külügyminiszter lett.

A nyomozás eddigi adatai szerint Kurz és kilenc közeli munkatársa közpénzből finanszírozhatott, meghamisított közvélemény-kutatási adatokkal és baráti sajtómegjelenésekkel igyekezett biztosítani, hogy a későbbi kancellár a néppárt elnöki és az ország vezetői posztjára kerülhessen. Az elmúlt időszakban számos bírálat érte őt amiatt is, hogy az osztrák kormány nem tett többet a koronavírus legutóbbi hullámának megakadályozása érdekében.

(MTI)