Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót (kb. 586 milliárd forint) Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra - számol be az MTI az Európai Bizottság bejelentéséről.
"A Kreml-vagyon felhasználásának a legjobb üzenete, ha ezt az összeget Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá tételére fordítjuk"
- jelentette ki a végrehajtó testület elnöke, Ursula van der Leyen az X-en közzétett üzenetében.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiemelte: az összeg "valódi segítséget nyújt majd Ukrajnának, mégpedig helyben. Mint mondta, az összeggel a kijevi kormány elsődleges fontosságú katonai eszközöket - például légvédelmi berendezéseket - tud vásárolni.
Borrell aláhúzta: nem csupán katonai segítséget kívánnak nyújtani Ukrajnának, hanem erősíteni akarják az ország ellenálló képességét is az orosz féllel szemben.
A bizottság tájékoztatása szerint a pénzeszközök első részletét a belgiumi székhelyű Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet július 23-án bocsátotta az Európai Bizottság rendelkezésére.
Az említett összeget az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt utalják át az unió által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapnak.
Jelezték, a befagyasztott orosz vagyon túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli.
Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be. A zárolt vagyon hozamával kapcsolatban az uniós tagállamok már február közepén megtették az első lépéseket a vonatkozó jogszabályok elfogadásával. Ezek a többi között azt szabályozzák, hogy az orosz központi bank vagyonának őrzéséből fakadó rendkívüli hozamokat elkülönítve kell vezetni.
Az Európai Bizottság összesítése szerint mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az EU-ban.
(Címlapkép: Az aknamentesítésre szakosodott svájci FSD nonprofit szervezet súlyosan megrongálódott székháza egy orosz légicsapást követően a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. július 24-én. MTI/EPA/Szergej Kozlov)