Ahogy arról beszámoltunk, az agrártárca nem csupán a glifozát használatával megengedő, de a neonikotinoid növényvédő-szerekre is derogációt kért az Európai Bizottságtól. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács pályázatára a Greenpeace hívta fel a figyelmet a múlt héten. A Fazekas Sándor minisztériuma alá tartozó Nébih ugyanis nem találta olyan fontosnak azt, hogy meg nem nevezett 32 ezer hektár területen, 2016. február 1. és május 30. között csávázott magok használatát engedélyezi.
[fb_pages_codes:econation]
A szer azonban súlyosan károsítja a méhpopulációt (de még a földigilisztákat is), amire számos nemzetközi példát találni. Jellemző, hogy a neonikotinoid növényvédő-szerek használatát az Európai Unió is korlátozza, ugyanakkor a szokásos kiskapukat meghagyta.
Az FM szerint nincs semmi pánik
Az FM szerint ugyanakkor pánikkeltésről van szó, a Nébih mint növényvédőszer-engedélyező hatóság elővigyázatosan járt el, amikor 2 év moratórium után nagyon korlátozott területen lehetővé tették a csávázott magok használatát. Az Indexnek a minisztérium sajtóosztálya azt írta, hogy a készítmények az engedélyezésük óta eltelt másfél évtizedben rendeltetésszerű használata mellett nem okoztak méhpusztulást Magyarországon.
A nem rendeltetésszerű használat természetesen problémás lehet a méhekre nézve is, az FM ezzel kapcsolatban azt közölte a lappal, ilyen esetekben büntetések és az érintett méhészek kártérítése várható.
A deflektor
Az viszont érdekes, hogy mit értenek rendeltetésszerű használaton? Az Index cikkében csávázást írnak, ezzel szemben a deflektor használata kötelező az EU-ban. A deflektor egy csőrendszer, amely a csávázott vetőmagokról leváló növényvédő-szerrel a szennyezett port a talajba vezeti. Ha az FM válasza nem felel meg a valóságnak, akkor az nyilván ijesztőbb, mint az újság esetleges pontatlansága.A csávázás
A csávázás a preventív védekezési módok közé tartozó egyik növényvédelmi eljárás; bizonyos fizikai vagy kémiai hatáson alapuló védekezés a szaporítóanyag felületére tapadt, esetleg annak a belsejében élő kórokozók, avagy a magban, illetve a talajban élő állati kártevők ellen. Nedves csávázásnál a magot csávázó oldatban áztatják vagy azt permetlé formájában juttatják rá, így a kórokozók már a vetés előtt elpusztulnak. A magvak belsejében élő kórokozók ellen szisztematikus szerek vagy meleg vizes csávázás alkalmazása szüksége. Porcsávázás esetén a kezelt magvak fertőtlenítése a talajban megy végbe.Az agrártárca szerint a korlátozások egyetlen látványos hatása az volt, hogy jelentősen megnőtt más típusú vegyszerek forgalma.
Míg 2012-ben 1,6 millió kg, 2013-ban 1,4 millió kg rovarölő szert forgalmaztak Magyarországon, addig 2014-ben 3,6 millió kilóra nőtt a forgalom. A talajfertőtlenítő készítmények forgalma 1,5 millió kilogrammal nőtt, továbbá közel háromszorosára, 127 ezer kilóról 320 ezerre nőtt a méhekre veszélyes klórpirifosz felhasználása.
Csakhogy éppenséggel a tiametoxam, lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin, klórpirifosz-metil mellett a klórpirifoszt is a Nébih ajánlotta a gazdáknak. Ennek tükrében visszásnak tűnik a védekezésük.
Felhozták, hogy több más tagállam is fordult már kérelemmel a Bizottsághoz, és ezek az anyagok amúgy sincsenek betiltva az EU-ban. Majd emlékeztettek, hogy a 32 ezer helyett csak 10 ezer hektár lesz beültetve ilyen magokkal, és a hatóság a vetések elvégzése után(!!!) tájékoztatja az Országos Magyar Méhészeti Egyesületet a területek pontos helyszínéről.
[video:https://www.youtube.com/watch?v=hsQdwogjTSk]
Ha szeretné megvédeni leghasznosabb barátainkat, írja alá a petíciót.
De vajon miért nem tájékoztatott előzetesen senkit az FM, hogy az uniós korlátozás alatt vegyszerekre moratóriumot kértek; sem arról, hogy mely területeken szándékozik használni ezeket a vegyszereket?
"Amennyiben a hatóságok hajlandóak tájékoztatást adni arról, hogy hol használnák a méhekre veszélyes vegyszereket, akkor, bár az élővilág nem, de a méhészek legalább tudnának óvintézkedéseket tenni a méheik védelmében"
- reagált az Index cikkére a Greenpeace.
Titokban
A környezetvédelmi szervezet leírta, nem tudják, az agrártárca mire alapozza azt az állítását, hogy "a sok éves tapasztalatok alapján nem kell tartaniuk a méhek károsodásától a csávázások következtében”, mert nem ismerünk olyan hazai vizsgálatokat, amelyek ezen hatóanyagok hosszú távú káros hatásait vizsgálták volna bármely ökoszisztémára.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) által vizsgált több száz nemzetközi tudományos kutatás viszont kimutatja a hatóanyagok jelenlétét a talajban, vizekben, csávázott magról nevelt növényekben, növények sarjadási cseppjeiben, vagy éppen a talajból következő évben kinövő vadvirágokban, gyomnövényekben.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Greenpeace honnan szerzett tudomást a derogációról. Lapunknak küldött válaszukból kiderült, hogy az engedélykérelemről a Vetőmag Szövetség hivatalos lapjából, a Vetőmagból szereztek tudomást.
"Ezt követően írtunk a Vetőmag Szövetségnek, akik tájékoztattak minket arról, hogy felkérték a Nébihet arra, hogy kérjék ki ezekre a vegyszerekre a derogációt. A Hatóságnak március 11-én írtunk, tájékoztatást kérve arról, hogy volt-e más kérelmező gazdasági szereplő a Vetőmag Szövetségen kívül, valamint arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora és mely területre kértek ki felmentést. A Nébih a mai napig nem válaszolt a levelünkre".
Tehát ha mi nem hívjuk fel a figyelmet a kormány által kikért derogációra, akkor a téma nem kerül be a hírekbe - emlékeztetett a Greenpeace.
Fontos tudni, hogy az Európai Unió automatikusan megadja a csávázásra az engedélyt, ha a kérelmező ország mezőgazdasági veszélyhelyzetre hivatkozik (vö.: kiskapu). A neonikotinoid anyagok azonban 2-3 évig is a talajban maradhatnak, és az onnan később kikelő vadvirágokban, vagy haszonkultúrákban is kimutathatóak.
"Kialakult az a borzalmas gyakorlat, hogy a környezetért és egészségügyért aggódó szervezetek, civilek kedvéért a politikusok a színpadon megegyeznek a korlátozásokban, de a színpad mögött mindig megállapodnak a vegyiparral"
- figyelmeztette lapunkat Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.